Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-26
33 – Az Egyesült Államok azért elég „morcosan” viselkedett Újdelhivel, amikor az kifejlesztette az atombombáit, de azután azt mondta, hogy demokratikus országról van szó. Pakisztánról most már ugyan ezt mondják, noha arra mindenki emlékszik, hogy Musarraf elnök katonai puccsal került hatalomra. És persze az Egyesült Államoknak az afganisztáni hadjárattal kapcsolatban szüksége van, hogy Pakisztán inkább az ő oldalán legyen, mint másén. – Utolsó mondatá val nehéz nem egyetérteni. Végül az egész unió hasznára vonatkozó kérdés: beszélgetésünk előtti napon a Financial Times egy felmérés adatait ismertette, amelyek szerint a brit vállalatok csúcsvezetőinek többsége szerint az Európai Uniónak kevesebb haszna v an, mint kára. Főként a brüsszeli túlszabályozottságot kárhoztatták, és jónak látnák, ha London újratárgyalna a királyság és az unió kapcsolatait. Mennyire osztja e vállalatvezetők véleményét? – Minden országban a politikusokat a jó döntéseket a sajátjaikn ak, a rosszakat Brüsszelének tulajdonítják. Vagyis a fájdalmas döntések „az unió elvárásai”. Az egyszerű lakosokban pedig… – Most a jól tájékozott vállalati csúcsvezetőkről van szó… – Abban teljesen igazuk van, hogy az EU túl van szabályozva. Igen. Az egés zet újra kellene tárgyalni és új alapokra helyezni, így egyszerűsítenék az egész szabályzatdzsungelt. De fordítsuk le, mit lát egy magyar vállalatvezető vagy vállalkozó mindebből? Ha Brüszszelben elmegy egy étterembe, vagy van vécé, vagy nincs. Vagy a sajá tjukból hozzák a kávét, vagy a szomszédos vendéglőből. Ehhez képest, ha Magyarországon akarnak nyitni egy vendéglátóipari „egységet”, az ÁNTSZ „lelövi” a vállalkozót, ha nincs külön férfivécé, női vécé, személyzeti vécé, hideg- és melegmosogató, zöld, pir os és sárga mosogató. Ha valami hiányzik, nem engedik megnyitni, mert az unió ezt így szabályozza. Az új tagországok ezeket a szabályokat betartják, a régiek meg fütyülnek rájuk. vissza Koszovó ügye egy táborba hozta a sz erb pártokat - A Vajdasági Magyar Szövetség a polgárok lelkiismeretére bízta, miként szavaznak az új alkotmányról · Sokan bojkottra szólítanak Magyar Nemzet 2006. október 26. Szerző: Sebestyén Imre Valóságos verbális háború dúl Szerbiában két nappal a szombati – vasárnapi referendum előtt, amelyen az ország polgárainak az új – a parlament által már elfogadott – alkotmányról kell nyilatkozniuk. A közvéleménykutatások szerint me gszavazzák az alaptörvényt. Ehhez pedig a most érvényes alkotmány szerint az egész választótestület – tehát nem csak a szavazók – több mint felének az igen voksára van szükség. Az alaptörvény mellett kardoskodó szerb kormánypártok is beismerik, hogy az al kotmányjavaslat nem jó, hiszen súlyos kompromisszumok eredménye, a preambulumot és a szöveg egy részét az ellenzéki radikálisok írták. Ám azzal érvelnek – s ehhez csatlakoztak a Borisz Tadics államfő vezette ellenzéki demokraták is – , hogy jobb a most érvé nyben levő milosevicsi alkotmánynál, s az újat könnyebben lehet módosítani. Mindezek azonban a tényeken nem változtatnak: az új alkotmány a Vajdaság és a kisebbségek számára kedvezőtlen. Akármilyen is az okmány, mögötte áll valamennyi nagy szerb párt, a ko rmánykoalíció tagjain kívül még a két nagy ellenzéki párt is: a Szerb Radikális Párt és a Demokrata Párt. Mi az, ami egy táborba hozta az ország két legnagyobb, egymással szemben álló politikai erejét, a radikálisokat és a demokratákat? Koszovó. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök arra építette taktikáját, hogy Koszovóval mozgósítani tudja a szerbséget a referendumi igenre. Jól számított: a szerbek, beleértve a politikusok jó részét is, a preambulumba foglalt Koszovónál tovább nem látnak. Az alkotmány ugyanis tartalmazza, hogy Koszovó Szerbia része. Aki tevékenységével másképpen cselekszik, alkotmányt sért. Ebből az következik, hogy a nemzetközi közösség még tárgyalópartnert sem találhat Szerbiában a tartomány elszakadásának kérdésében. Ha az úgynevezet t szűkebb Szerbia egységesnek is nevezhető az alkotmány támogatásában, ez koránt sincs így a Vajdaságban vagy Koszovóban. A Nenad Csanak vezette Vajdasági Szociáldemokrata Liga a bojkottnak a leghangosabb szószólója. Ehhez a párthoz tartozó Bojan Kosztres parlamenti elnök bojkottfelhívása nagy felháborodást váltott ki, s leváltását követelik. A vajdasági magyar pártok eltérően foglaltak állást. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a referendum bojkottját tartja a legjobb válasznak az ilyen alkotmányr a, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nemmel való szavazásra szólította fel híveit, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyértelmű választ nem adott arra, hogy hívei mit tegyenek a referendumon. Minden jel szerint magában a pártban sincs erről egységes állá spont. Kasza József, aki e kérdésben nemrégiben tanácskozott Vojiszlav Kostunica kormányfővel, úgy fogalmazott, ha érzelmileg közelíti meg a kérdést, akkor nemet mond az alkotmányra, ha pedig az észérveket veszi figyelembe, akkor igent mondana. Ezzel gyako rlatilag igenre buzdított, mert ki az, aki a politikában az érzelmekre hallgat. Persze a kérdés korántsem ilyen egyszerű, mert sok elemző a
