Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-26
31 Hedvig ügye azonban nem az ügyvéd bejelentése miatt került újra a szlovák sajtó érdeklődésének a középpontjába, hanem azért, mert a közszolgálati szlovák televízió oknyomozó riportban azt bizo nyította be, hogy Robert Kalinák belügyminiszter szeptember 13án hazudott a magyar diáklány esete kapcsán. * Kalinák arról tájékoztatta a sajtót, hogy a rendőrség szerint Hedvig azt vallotta, mobilon beszélt magyarul, ezért támadták meg, ugyanakkor a mobi lszolgáltató igazolta, hogy az adott időben Hedvig nem használta mobilját, vagyis csak kitalálta a támadást. Csakhogy a rendőrségi jegyzőkönyv szerint Hedvig kezdettől fogva azt mondta, „vagy mobilon, vagy személyesen beszélt valakivel magyarul”. Kalinák s zerint a rendőrség azt is megállapította, hogy Hedvig maga adta postára a Nyitrán ellopott dokumentumait, amit a borítékon található DNSminta is igazol. A rendőrségi jegyzőkönyv azonban nem zárja ki, hogy Hedvig DNSmintája az alatt a két nap alatt került a borítékra, amikor azt „irattartóként” használta. Kalinák azt is állította, hogy az írásszakértők megállapították, maga Hedvig írta blúzára a „magyarok a Dunán túlra” jelszót, a rendőrségi iratok azonban arról tanúskodnak, hogy az írásszakértők szerint n em lehet ezt egyértelműen bizonyítani. Lapunk úgy tudja, hogy az oknyomozó riport alapján a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió képviselői interpellálni fogják a parlamentben a belügyminisztert, ami alapvető fordulatot jelenthe t Malina Hedvig ügyében, legalábbis annak eddigi szlovákiai politikai megítélését. Ez idáig a szlovák politika egybehangzóan állította, hogy a szlovák rendőrség jól végezte a dolgát, s Hedviget meg kell büntetni. vissza F icónak szigorúbb büntetést kellene kapnia - Az új tagországok vezetnek az európai uniós szabályok betartásában, a régiek meg fütyülnek rájuk – véli az MSZPs EPképviselő Magyar Nemzet 2006. október 26. Szerző: Lovas István Az Európai Unió túl van szabál yozva, az egészet újra kellene tárgyalni és új alapokra helyezni, amelynek következtében egyszerűsítenék az egész szabályzatdzsungelt – nyilatkozta lapunknak Dobolyi Alexandra. A szocialista európai parlamenti (EP) képviselő lapunknak adott interjújában n em csak uniós kérdésekről nyilatkozott, kitért egyebek mellett a határon túli magyarokat érintő ügyekre és az északkoreai kísérleti atomrobbantást követő nemzetközi reakciókra is. Milyen okból nem találta elég szigorúnak az Európai Szocialista Párt dönté sét, hogy Robert Fico szlovák kormányfő pártját, a Smert tíz hónapra felfüggeszti? – Ennek van előzménye is. Amikor Fico kormányának megalakítása után egy nappal megérkezett Strasbourgba, mindenki, akivel találkozott, megkérte, hogy gondolja át még egyszer koalíciójának összetételét. Akkorra már az Európai Parlamentben a képviselők mindegyike megkapta a „Ján Slota öszszest”, vagyis hogy mivel szeretne Budapestre jönni és mit szeretne tenni a magyarokkal. Ezt ő otthon sikertörténetként adta el úgy, hogy elmo ndta: mindenkivel találkozott, fogadták – csak a bírálatokat hallgatta el. Pontosan erre alapozva tartottam fontosnak, hogy emlékeztessem az elnökséget a Ficotípusú kommunikációra a megbeszélésen. A Smert az ülésen a párt elnökhelyettese képviselte. Tarto ttam tőle, hogy a tíz hónapi felfüggesztés után is sikertörténetként adják el a történteket. Ez így is lett. Bauer Edit, a Magyar Koalíció Pártja delegáltja mondta, hogy még vége sem volt az ülésnek, máris az állítólagos sikertörténet „jött le” minden szlo vák sajtóorgánumban. Pontosabban az, hogy Fico pártja nem vesz majd részt az európai szocialisták ülésein. Nem mintha eddig részt vett volna. Én azt kértem, hogy az általunk megfogalmazott felfüggesztő nyilatkozatban legyen benne: mikor térünk vissza a Sme r tagságának kérdésére. Akkor, ha megváltozik a koalíció összetétele és kikerül belőle a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), és akkor, ha az SNS éléről elkerül Ján Slota, a koalíciós szerződés aláírója. Valamint legyenek benne a további feltételek. – Mi volt az ok a annak, hogy korábban egy, szintén a határon túli magyarokat érintő ügyben – az erdélyi Babes – Bolyai magyar egyetem kérdésében – úgy tűnt sokaknak, hogy akkor nem a „héják”, hanem a „galambok” közé tartozik? Akkor a néppárti EPképviselőktől Tabajdi Csabá ig, az ön delegációvezetőjéig, sokan támadták, amiért – mint a lapokban is olvasható volt – túlságosan „elégedetten” nyilatkozott az egyetemi viszonyokról, valamint hogy optimista benyomásai közreadásával a vádak szerint ártott a romániai országjelentésnek . – Ennek is vannak előzményei. Pécsett végeztem egyetemet, amely együttműködik a Babes – Bolyai egyetemmel. Az ottani egyik tanárom, aki tanít a Babes – Bolyain, megkért, menjek el vele. A román rektor előkészített ugyanis egy megbeszélést, hogy mi történjék a „bolognai folyamattal”. Minél több EPképviselőt akartak meghívni, és a rektor nekem is küldött egyet. Ennek az egész látogatásnak tehát semmi köze nem volt az országjelentéshez. A sajtót nem is értesítettem erről. Egy kolozsvári laptól megkérdeztek, hog y mit tapasztaltam. Én elmondtam, hogy nekem mit mondtak. Megemlítettem, hogy nincs magyar arcképcsarnok. Másnap pedig az jelent meg, hogy én
