Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-03
15 vetve kiderül, hogy Katalónia Spanyolország területének 6,4%a, népességének 15,56%a, GDPjének viszont csaknem 20%át adja. A tartomány az egész állam külkereskedelméből ennél is nagyobb mértékben részesül: az export 27%a, míg az import 29,4%a származik Katalóniáb ól. További jelentős előny, hogy ide irányul a Spanyolországba áramló kö zvetlen külföldi tőkebefektetések több mint egynegyede – erre a tartomány fejlettségi színvonala, az ipari szerkezet érettsége és diverzifikáltsága, és a jól kiépített intézményi hátté r a magyar á zat. Hogyan jöhetett ez létre? A középkorban a régió a barcelonai grófság és az aragóniai királyság fennhat ó sága alatt befolyásos tengeri kereskedelmet folytató tartománnyá vált, Barcelona, Genua és Valencia az olasz kikötővárosállamok erős k onkurenci á ja volt, ez a hagyomány is hozzájárult a későbbi gazdagság megalapozásához. A már említett nemzeti mozgalom a közös, helyi érdekeket – például a helyi ipar védelme – felismerve már a 19. század első harmadában folyamatosan erősítette a helyi szolidaritást. A korabeli Spanyolországot általában a hagyományos életmód, a felhalmozástól és a befektetéstől való idegenk edés, továbbá a hidalgók és a hadsereg világa határozta meg (ÉltetőHercsuth 2003), ezzel ellentétben a katalán jómódú középréteg a munkaszeretetre, a takarékosságra és az egyéni erőfeszítés becsül e tére volt büszke – akárcsak a németalföldi polgárok. A tartomány főbb gazdasági mutatói. A kivitelbe a Spanyolország többi régiójába, illetve külföldre ir á nyuló export is beszámít (forrás: Katalán Statisztikai Hivatal, Idescat.net) Egy ambiciózus kormány most és az ipari forradalom régen. A leggazdagabb spanyol tartomány saját kormány t és parlamentet, és főleg saját adóhivatalt harcolt ki magának.
