Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-03
16 Egyre több szakértő emlegeti Spanyolország egyik legfejlettebb régióját, Katalóniát úgy, hogy a 6,9 milliós népe sségű, területi szempontból Belgium vagy Hollandia méretű tartomány gyakorlati lag "állam az államban". • Két poén az autonómiáról A hetvenes évek végén, mikor több spanyol tartomány is autonómiát kapott, a központi kormány két különböző alkotmányos módszert biztosított az önkormányzatiság elérésére. Hogyan nézett ki ez a ren d szer ? Erről szól két korabeli poén: Az első a "café para todos", azaz kávét mindenkinek, egy régi vicc alapján, ahol öten öt különböző kávét kérnek: egyik cukorral, másik anélkül, a harmadik sok hideg tejjel, a negyedik kevéssel, az ötödik meleg tejjel; a pi ncér pedig csak úgy továbbítja a re n delést, hogy "öt kávé lesz". A másik a "tabla de quesos", a sajtostál. A hasonlat arra utal, hogy a sajtok egymástól ugyan különböznek, de mindegyik végül is ugya n az – vagyis az autonóm közösségek is különbözőek, de alap vetően egyformák. Valóban, Katalónia saját törvényhozó testülettel, erős, autonóm kormánnyal és saját elnökkel bír. E három inté zmény alkotja a katalán autonóm kormányzatot, 14. századi hagyományos nevén a Generalitatot. A tartományi öntudat kialakulás ában jelentős szerepe van a regionális nyelvnek, az újlatin katalánnak, melynek saját irodalma van, tehát nemcsak a folklór szintjén élt az utóbbi három évszázadban. Fontos szempont, hogy a középkori önállósággal példálózó, a madridi udvarral és burzsoáz iával szembenálló kat alán nemzeti mozgalom már az 1833 és 1850 közötti időszakban jelentkezett, első körben irodalmi irányzatként, majd fokozatosan politikai mozgalommá alakult az erőteljesen polgárosodó barc e lonai elit támogatásával. A pragmatizmus, a n yitottság, az integrálóképesség és a rendkívül előnyös földrajzi helyzet – Spanyolország med iterrán partján, Franciaország szomszédságában fekszik – miatt Katalóniát mostanság sokszor emlegetik "a Dél Hollandiája"ként. Katalónia 2005ös GDPje 181 mil liárd euró, egy főre számítva ez 25.879 euró, derül ki a tartományi statisztikai hivatal, az Idescat adataiból. Spanyolország egy főre eső GDPje 26.320 euró. A spanyol mérőszámokkal össz evetve kiderül, hogy Katalónia Spanyolország területének 6,4%a, népe sségének 15,56%a, GDPjének viszont csaknem 20%át adja. A tartomány az egész állam külkereskedelméből ennél is nagyobb mértékben részesül: az export 27%a, míg az import 29,4%a származik Katalóniából. További jelentős előny, hogy ide irányul a Spanyol országba áramló kö zvetlen külföldi tőkebefektetések több mint egynegyede – erre a tartomány fejlettségi színvonala, az ipari szerkezet érettsége és diverzifikáltsága, és a jól kiépített intézményi háttér a magyar á zat. Hogyan jöhetett ez létre? A középkor ban a régió a barcelonai grófság és az aragóniai királyság fennhat ó sága alatt befolyásos tengeri kereskedelmet folytató tartománnyá vált, Barcelona, Genua és Valencia az olasz kikötővárosállamok erős konkurenci á ja volt, ez a hagyomány is hozzájárult a k ésőbbi gazdagság megalapozásához. A már említett nemzeti mozgalom a közös, helyi érdekeket – például a helyi ipar védelme – felismerve már a 19. század első harmadában folyamatosan erősítette a helyi szolidaritást. A korabeli Spanyolországot általában a hagyományos életmód, a felhalmozástól és a befektetéstől való idegenk edés, továbbá a hidalgók és a hadsereg világa határozta meg (ÉltetőHercsuth 2003), ezzel ellentétben a katalán jómódú középréteg a munkaszeretetre, a takarékosságra és az egyéni erőfes zítés becsül e tére volt büszke – akárcsak a németalföldi polgárok. A tartomány főbb gazdasági mutatói. A kivitelbe a Spanyolország többi régiójába, illetve külföldre ir á nyuló export is beszámít (forrás: Katalán Statisztikai Hivatal, Idescat.net)
