Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-06
30 – Ahol az MKP az adott községben vagy városban nem indít jelöltet, viszont a tagság soraiból függetlenként indul egy jelölt, a tagság egyetértésével a szervezet is támogathatja. Az alapszabály szerint ez lehetséges megoldás. Más a helyzet akkor, ha a z MKP indít jelöltet, de a tagság soraiban is akad valaki, aki függetlenként jelölteti magát. Az alapszabály 2003 óta úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben a járási etikai bizottság kizárhatja az illetőt az MKPból. Van más megoldás is. Egy időre felfüggeszt hetik a függetlenként induló jelölt MKPtagságát, majd a választások után rendezik a helyzetet. A helyhatósági választások első fontos határideje a jelöltlisták előterjesztésének napja, azaz október 8. Értesülései szerint ezt mindenütt tartani tudják? – Bizonyos belső nézeteltérések miatt néhol esetleg gondok is felmerülhetnek, de nekem az a meggyőződésem, hogy az alapszervezetek döntő többségében, úgyszólván mindenütt tartani tudják. Mi a következménye az esetleges késésnek? – Az, hogy az MKP jelöltje nem vehet rész a választásokon. Ezt pedig nem szabad megkockáztatni. Köszönöm a válaszait. vissza Trianoni tanulságok, mai lehetőségek Felvidék.ma 20061006 08:00 Forrás: B. KOVÁCS ISTVÁN, Gömörország, Szabad Újság Mo ttó helyett: "Nem győztesekre és legyőzöttekre van szüksége a 21. századi Európának – hanem a nyelvi, felekezeti, nemzeti és lokális különbözőségben egymást megbecsülő, öntudatos polgárokra. A trianoni görcsöt a lelkekben is fel kell oldanunk. Ennek egyetl en módja van: az egyenjogúságon, egyenrangúságon alapuló tisztességes párbeszéd, a partneri viszony." Trianont nem tudjuk meg nem történtté tenni. 1920. június 4ének azonban voltak előzményei, és vannak máig ható következményei is. Megítélésem szerint ne künk – a tanulságok levonása és jövőbeni céljaink kitűzése és elérése érdekében – ezekről jóval többet kellene szólnunk. Elsősorban mindkét érintett félnek, tehát nekünk magyaroknak s szlovák barátainknak is szembe kell nézni bizonyos tényekkel. A szlová kságnak jót tenne, s a szlovák – magyar kapcsolatoknak hasznára válna, ha gondolkodói szembesítenék azzal, hogy az ezeréves magyar elnyomás egy hamis mítosz csupán. A feudalizmus évszázadai alatt a nemzeti élmény helyett a rendi állapot és a felekezeti hovat artozás, az alkotó értelmiség esetében pedig a honosságot kifejező „hungarus”illetőség volt az azonosságtudat meghatározó része. A nemzeti identitás előtérbe kerülése a polgárosodás velejárója volt. Szűkebb hazám, Gömörország szép és tanulságos példákat t ár elénk az említettekre nézve. Egyet említek mindössze, a szlovákság által olyannyira fájón felemlegetett oktatáspolitika területéről. Nagyrőcén alakult meg az első szlovák tanítási nyelvű evangélikus felekezeti gimnázium 1862ben, s ennek részeként utóbb tanítóképző is. A kétnyelvű bizonyítványokra olyannyira érzékeny szlovákiai magyar füleknek tán meglepően hangzik, de igaz: az említett gimnáziumban kizárólag szlovák nyelven állították ki a bizonyítványokat. Ugyanebben a városban ez idő tájt az evangélik us és római katolikus egyház által fenntartott elemi iskolában a magyart még idegen nyelvként sem oktatták. Hogy miképpen egyeztethető ez össze az állítólagos ezeréves elnyomással?! Sehogyan! A 19. század utolsó harmadától azonban a helyzet lényegesen meg változott. A nagyrőcei gimnáziumot (a meglévő két másikkal együtt) bezárták. Ettől kezdve a szlovákságnak egyetlen saját tanítási nyelvű középiskolája sem volt Magyarországon!!! S ezzel egyidejűleg elemi iskolái is egyre ritkultak. A Trianont megelőző féls zázad, a leplezetlen magyarosítás bizony sok okot adott a velünk általában rokonszenvező, kulturálisan, mentalitásban
