Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-06
22 azonban a jobboldali erők sem voltak képesek. Az országot a Kaczynskiikerpár vez eti: Lech ül az államfői székben, Jaroslaw pedig július óta miniszterelnök. A lengyelek azonban már látják: az ország új vezetői sem képesek megadni a választ a legégetőbb kérdésekre, hiszen Lech Kaczynski 1990 óta a legnépszerűtlenebb államfő az országban . Jaroslaw babérjaira tör a demagóg "parasztvezér" Andrej Lepper, aki egy videofelvétellel próbálta bizonyítani: az új vezetők is legalább olyan korruptak, mint az előzőek. Lepper nem tiszta vizet akart önteni a pohárba, egyértelmű, hogy őt is csak a hatal om megkaparintása érdekli. Csehországban a júniusi választás óta nem alakulhatott kormány. Az ország hasonló gondokkal küzd, mint hazánk: polarizált a társadalom a jobb- és baloldal között, s a politika a társadalom megannyi szegmensét áthatja. Ráadásul a két erő mellett akad mégegy: Václav Klaus köztársasági elnök igyekszik egy harmadik hatalmi pólust kialakítani. Mirek Topolánek kormánya a napokban nem kapta meg a szükséges többséget a parlamentben, így az államfőn a sor, hogy gyógyírt találjon a problém ára. Klaus vélhetően igyekszik olyan átmeneti megoldást találni, amely egyik félnek sem rossz. Nem csak az ország érdekeit tartja szem előtt. A sajátját is: arra törekszik, hogy mandátuma lejárta után újra ő legyen az elnök, ehhez pedig szüksége van mind a jobb, mind a baloldali szavazatokra. KözépEurópa válságos napjait éli ugyan, de nem kérdés, az uniós csatlakozásnak nem lehetett alternatívája. S - egyebek mellett a befolyó nem kis összegeknek köszönhetően - éppen az EU lesz az, amely a térség államai t átlendíti a krízisen. vissza Hiányzik a következetesség az elnöki megszólalásokból – Sólyom László ígéretei ellenére sokszor szólalt meg az utóbbi időben Népszava 2006. október 6. Visszafogottan, szerényen akarja vég ezni munkáját - ezt mondta Sólyom László köztársasági elnöki a beiktatása előtti estén az MTVben. Azt ígérte, mindent elkövet azért, hogy a politikai közbeszéd durva stílusa megszűnjön, de szerinte az elnöknek nem az a feladata, hogy békebíró legyen, vagy hogy a pártok között közvetítsen. Ehhez képest az utóbbi hónapokban, hetekben többször is megszólalt - heves politikai vitákat kiváltva ezzel. "Az elnök úgy tudja megtestesíteni a nemzet egységét, ha hiteles példát mutat" - nyilatkozta beiktatásakor Sól yom László és jelezte: nem tervezi, hogy "mindennel elszaladgáljon" az Alkotmánybírósághoz, amelynek korábban elnöke volt. Ha a testülethez fordul, annak szimbolikus üzenete lesz: az, hogy nagy baj történt. Nem sokkal beiktatása után lapunknak az államfő a zt mondta, "olyan elnök szeretnék lenni, aki nem fogja be a fülét, a szemét, aki észreveszi a történéseket, de fölöslegesen nem beszél." Feltett szándéka - tette hozzá , hogy ritkán nyilvánul meg a nyilvánosság előtt, ám figyeli az eseményeket, tájékozódi k. Bár szakkérdésekbe nem szól bele, de ismerni szeretné az ország valóságos helyzetét. Hozzátette, megőrzi szókimondását, nem beszél mellé, a lényegre törekedve kíván üzenni a nyilvánosságnak, s stílusával hat a közéletre, mintául szolgál a politikai elit számára is. Sólyom, aki az Alkotmánybíróság (Ab) első elnökeként többször hangoztatta, nincs szükség új alkotmányra, 1998 januárjában (abban az évben járt le kilenc éves mandátuma) azt mondta, "véleményem szerint nem elegáns az, hogy egy alkotmánybírót ú jra lehet választani. (...) Ugyanakkor pontosan a parlament négy éves késlekedése kikényszerítette álláspontom megváltozását. Ha tehát újra jelölnének, meg fogom fontolni, hogy a magyar alkotmányosság érdekében ne vállaljame mégis a jelölést". Akkor három bírót kellett volna választani, de nem sokkal később már ötöt. Szűk három héttel később Horn Gyula akkori szocialista miniszterelnök találkozott az Ab tagjaival, majd bejelentette, megkezdődik az alkotmány és az Abtörvény módosításának előkészítése. Sóly om akkor azt közölte, szeretnék, ha még az 19941998as a ciklusban módosítanák a törvényt úgy, hogy a bírók megbízatása kilenc helyett tizenkét évre szóljon, cserébe lemondanának az újraválaszthatóságról. Tavasszal azonban a parlament nem változtatatta me g a jogszabályokat (amelyhez egyébként kétharmados többség kellett volna) és nem hosszabbította meg az alkotmánybírák mandátumát. Sólyom szerint így az alkotmánybíráskodás folyamatosságának megőrzésére egy lehetőség maradt: ha a választás után megalakuló O rszággyűlés újabb kilenc évre megválasztja a testület lejáró mandátumú tagjai közül azokat, akik elfogadják a jelöltséget. Jelezte, ezt ő nem utasítaná vissza. Ám szeptemberben - már az Orbánkormány idején - a bírák újrajelöléséhez és megválasztásához nem járult hozzá az MSZP, az SZDSZ, az FKGP és a MIÉP. Sólyom az eset után azt mondta, az alkotmánybírák újraválasztását - mint elvi kérdést - mindig is aggályosnak tartotta a bírói függetlenség szempontjából, mert az újraválasztáskor politikai testület óhata tlanul politikai szempontok alapján ítél meg hivatalban lévő bírákat.
