Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-06
23 Szerinte ezt a veszélyt küszöbölte ki a Fidesz javaslata, amely mindegyik lejáró mandátumú bíró újraválasztását tartalmazta. Sok elemző még államfői beiktatása előtt arról beszélt, hogy Sólyom várhatóan "aktívabb" lesz elődeinél. "Az elnöknek meg kell szoknia, és lehet, hogy nekem erőt kell vennem magamon sokszor, hogy most mégiscsak hallgassak, de ez olyan pozíció, annyira fölül áll a napi politikán, hogy a súlyát vesztené el, hogyha az elnök nagyon gyakran és igazán súlyos ok nélkül belebonyolódna a napi csetepatéba" - mondta még államfőjelöltként Sólyom, majd így folytatta: "Neki ott, a magasban ülnie kell és figyelnie kell, éreznie kell, hogy hol van valami baj, és olyankor, hogyha t ényleg szükség van rá, akkor viszont keményen közbe kell avatkoznia". Megválasztása után többször is utalt arra, hogy "csöndes" elnök kíván lenni. Mégis már beiktatása után is viharokat kavart bizonyos kijelentésekkel, tettekkel. Beiktatási beszédében péld ául jelezte, hogy elmegy a Zengőhegyi tüntetésre, ami akkor nyíltan kormányellenes lépésnek számított; de szólt a kettős állampolgárság ügyében is és - szembemenve a kormány álláspontjával - határon túli "jogos igényekről beszélt". Beiktatása után kínosna k látszó helyzetet teremtett, amikor azt mondta: "Én például addig nem megyek - tudósként sem mentem - az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyomatot kell adnom". Egy hónappal később mégis elment New Yorkba az ENSZközgyűlésre; igaz ugyan, hogy a világszervezet által kibocsájtott vízummal. Bár Sólyom ritkán megszólaló elnöknek készült, a szeptember 17e óta tartó események kapcsán immár háromszor szólalt meg és az üzenet nem mindig ugyanaz volt. Első alkalommal - szeptember 18án - ugyan nem szólította fel lem ondásra Gyurcsány Ferenc kormányfőt a nyilvánosságra került hangfelvétel miatt, de úgy vélte: az ügy "morális válságot" okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert "személyes felelősségét összemosta az utóbbi 16 év polit ikájának értékelésével". Sólyom szerint semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, még kevésbé, hogy ezt tudatosan, sőt büszkén tegye. "Ennek nyilvános elismerését várom a kormányfőtől" - tette hozzá. Már akkor je lezte, az Országgyűlésnek meghatározó szerepe van a helyzet rendezésében. Október elsején urnazáráskor, az önkormányazati választási eredmények megismerése előtt azt mondta, "most az Országgyűlésnek van cselekvési lehetősége (...), az Országgyűlés dönt a miniszterelnök személyéről. Az Országgyűlés helyreállíthatja a szükséges társadalmi bizalmat. A megoldás kulcsa a parlamenti többség kezében van". Közölte, "ha minden úgy folytatódik, mint eddig volt, nem lesz meg a minimális egyetértés". Sólyom, vasárnap azt kérte, a pártok ezt figyelembe véve értelmezzék a választási eredményeket, és felelősségük tudatában tervezzék lépéseiket. Három nappal később újra üzent. A parlamenti frakcióvezetőknek azt írta, "elvárható, hogy a demokrácia alapjait érintő eseménye ket - mint a napirenden lévő bizalmi kérdést - az ellenzéki képviselők a Parlament ülésén értékeljék, és vegyenek részt a döntéshozatalban". S bár a békés gyülekezés joga lehetővé teszi, hogy nyomást gyakoroljanak a politikai döntésekre is, "a tömegtünteté sek azonban semmiképp nem állíthatók szembe az Országgyűlésben folytatott politizálással"- mutatott rá az államfő. Helyesnek tartotta egyúttal, hogy bizalmi szavazás lesz a parlamentben, de felhívta a figyelmet arra, hogy a parlament a bizalmi szavazással arról is dönt, vajon a miniszterelnök "megengedhető eszközöket" használte az országgyűlési választások megnyeréséért. Arról viszont nem ejtett egyetlen szót sem, hogy Gyurcsány Ferencre nem kellett voksolni tavasszal, hiszen a parlamenti választáson párto k indulnak, s közöttük dől el a győzelem. Vagyis amit állított, az közjogilag és politikai értelemben is képtelenség - vélte Ágh Attila politológus. Aki lapunknak arról is beszélt, hogy Sólyom László úgy vált aktívvá, hogy közben gyakran kerül ellentmondás ba mostani és alkotmánybírói önmagával is. Erre példának tartotta, hogy az államfő azt mondta, a miniszterelnök sorsa a Parlament kezében van, holott valójában a koalíciós pártok döntenek róla. Ágh Attila emlékeztetett rá, hogy alkotmánybíróként Sólyom Lás zló még úgy vélte, "a köztársasági elnöknek szimbolikusnak kell maradnia". Rendkívüli államfőválasztás Nem mindennapi körülmények között választották meg Sólyom Lászlót államfőnek 2005ben. A kétharmados többséget igénylő első választási fordulóban a F ideszfrakció nem vett részt. Sólyomnak ez rosszul esett, de azért vállalta a további küzdelmet. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a második szavazás után kijelentette, információik szerint legalább három MDFes képviselő az MSZP jelöltjére szavaz a har madik fordulóban. Utólag kiderült, hogy a volt MDFesekből álló, később a Fidesszel szövetséget kötő Nemzeti Fórum tagjai, de legalább
