Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-29
6 Polgár Viktor közleményében szerepel, hogy a tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1948ban létesült, és kezdetektől a magyarországi szlovákok kiemelkedő intézménye. Egyike azon öt iskolának (Budapest, Békéscsaba, Szarvas és Sátoraljaújhely mell ett), ahol szlovákmagyar kétnyelvű oktatás folyik. A kommünikéből kiderül, hogy a felújítás hosszú évek óta húzódó probléma volt, s a magyarszlovák kisebbségi vegyes bizottság ülésén is többször szerepelt témaként. A felújításhoz az Országgyűlés címz ett támogatás formájában 423 millió forintot biztosított. A szlovák kormány 2005ben 1 millió korona támogatást nyújtott az intézménynek. vissza „Ismeretlen forrásból" tönkretett életek (3. oldal) Kevesen vették észre a múlt heti magyarországi események közepette a hírt, miszerint a budapesti Magyar Nemzet napilap első fokon elvesztette azt a pert, amelyet rágalmazás vádjával indított ellene BálintPataki József, a Határon Túli Mag yarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke. Pedig a hír rendkívül tanulságos és figyelemre méltó. A budapesti Fővárosi Bíróságon dr. Pataki Árpád tanácselnök 2006. szeptember 18án hirdetett ítéletet abban a személyiségi jogi perben, amelyet BálintPataki Józs ef volt HTMHelnök rágalmazásért indított a Magyar Nemzet napilap ellen. BálintPataki azt követően kezdeményezett jogi eljárást jóhíre védelmének érdekében, hogy a Magyar Nemzet tavaly augusztus 22től kezdődően több cikkében „hírbe hozta" a volt hivatalv ezetőt egyik munkatársnőjével, aki – a lap állítása szerint – férjével együtt a román hírszerzésnek dolgozott. A Magyar Nemzet azt állította, hogy az utóbb óriási médiavisszhangot kiváltott ügy főszereplője, Sz. I. (akit később Szatmári Ildikóval azonosí tottak) „korábban a HTMHnál vállalt munkát, így került bensőséges viszonyba főnökével", és így elérte azt, hogy a hivatal szabotálhassa a határon túli magyarságnak szánt támogatásokat, valamint azt is, hogy az erdélyi magyarság számára hátrányos kormányza ti döntések szülessenek. A cikkek arra is magyarázatot „találtak", hogy miként történhetett meg mindez a magyarországi kormányzat egyik fontos intézményben. A lehetőség – a Magyar Nemzet szerint – adott volt: BálintPataki vélhetően megkerülve a hatályos jogszabályokat „nem esett át a C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, annak ellenére, hogy magas kormányzati pozíciója (főtisztviselői státusa) ezt indokolta volna". Ez az állítás gyakorlatilag azt sugallta, hogy nem kizárt az sem, hogy az állami vezető nek számító hivatalvezető maga is titkos ügynök lehet. Mindezeket a súlyos vádakat a napilap cikkei megbízható információkra hivatkozva állították, amelyeket számukra telefonlehallgatási jegyzőkönyvek is megerősítettek. A peres eljárásban a Magyar Nemz et „kisebbségi szakértőjét", Lukács Csaba újságírót vette igénybe állításainak bizonyítására, aki konkrétumokkal tudta alátámasztani – a lap jogi képviselője szerint – a súlyos vádakat. Tanúként való meghallgatása során – a bírósági jegyzőkönyv szerint – L ukács valóban „konkrétumokkal" szolgált. Elmondása szerint forrásai meg nem nevezett HTMHmunkatársak voltak. Bevallotta viszont, hogy az azoktól kapott információknak „nem járt utána". Azt állította, BálintPatakiról „névtelen leveleket, elektronikus anya gokat kapott pontosan meg nem határozható forrásokból". A „bensőséges viszonyról szerkesztőségi értekezleteken esett szó" stb. stb. Nem kevésbé volt meglepő BálintPataki nemzetbiztonsági megbízhatatlanságának konkrét bizonyítása. Bírói kérdésre a Magyar Nemzet „szakértőújságírója" a következőket mondta: „A C típusú átvilágítás ügyéről azt tudom mondani, hogy az ismeretlen forrásból eljuttatott anyagban volt utalás ennek hiányára". Végül pedig megkérdőjelezhetelen hitelességű telefonlehallgatási jegyző könyvekről Lukács tanú így vallott: „Az adott ügyben titkosszolgálati jegyzőkönyveket csak abban a vonatkozásban láttam, amelyek nem a felperes (BálintPataki) személyére vonatkoznak". Nos, ennyit a Magyar Nemzet állításairól. A Fővárosi Bíróság szeptemb er 18i első fokú ítélete – a fentiek alapján és aligha meglepő módon – a Magyar Nemzet valamennyi BálintPataki emberi és megbízhatósági hitelét megkérdőjelező állítását alaptalannak találta.
