Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-20
15 "Tudom, hogy nekem ezt könnyű mondani. Tudom, ne vágjátok mindig a képembe! De csak e zért érdemes! Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni! Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell csinálni!" Az a f enti kritika – miért nem vágott bele a Gyurcsánykabinet az elevenjébe már 2004 szeptemberében – talán nem egészen jogos. El lehet hinni, hogy az adott csapat nem lett volna képes arra a bravúrra, hogy megszorító intézkedések keresztülverésével érjen el jó választási szereplést, eleve vesztes helyzetből indulva. Az viszont jogos, hogyha ennyire elő voltak készítve a reformtervek – Gyurcsány áprilisban a győzelem után azonnal benyújtandó törvénytervezeteket emlegetett – akkor miért nyúlt el több mint eg y hónapig a régiúj kormány megalakítása, miért volt az a sok hercehurca az euró bevezetéséhez szükséges EUs konvergenciaprogram benyújtása körül stb. Ha annyira nem számít a kormányfőnek a népszerűség, még helyhatósági választások előtt állva sem, akkor miért nem vállalt többet? Mert olyasmit, hogy "nem ígérhetek mást, csak vért, verítéket és könnyeket", csak háborús helyzetben mond egy miniszterelnök (mint ahogy Churchill tette 1940ben)? Viszont azon felháborodni, hogy valaki csinálni akar valamit vég re, az a moralizálás álszent fajtája. Vessük össze a kiszivárgott beszédet egy hasonló romániai esettel, a PSD vezető tanácsa jegyzőkönyveivel. Míg Gyurcsány a közpénzeket lenyúló, harácsoló "kollégák" fele lődözi a nyilakat, a korrupció ellen beszél; ad dig a romániai szocdemek elitje barátságos összetartással, bratyizó szellemben azt tárgyalja meg, hogy lehet közpénzeket úgy invesztálni, hogy az elsősorban a pártnak legyen jó. Ha az itteni főügyészség komolyan vette volna ezeket a kiszivárgott dokumentum okat, 1015 vezető politikus ellen azonnal bűnvádi eljárást kellett volna indítani. Ehhez képest Gyurcsány csak moralizál, becsületes keresztény módjára önkritikát gyakorol, ostorozza a bűnösöket és arra sarkall, hogy először nekünk magunknak (a szöveg összefüggésben: a szocialistáknak) kell megváltozniuk: "Az nem reform, hogy a többiek változzanak meg. (...) Az a reform, hogy hajlandóak vagyunk mi is egy sor ponton átértékelni mindazt, amit eddig gondoltunk és tettünk." Vagyis épp hogy azt nem mondja, térjetek meg, mert elközelített az Isten országa. És mivel ő maga kíméletlen, ugyanilyen szembenézést vár el a többi szocialistától is. Aki pedig azon háborodik fel, hogyan mondhat ilyesmit egy vezető politikus, hogy "kurva Magyarország", az elfelejti, hogy itt most egy dokumentumfilmet nézünk, amelyben az egyszerű dolgok egyszerűen vannak mondva, vagyis a lószar, a szar, a bassza meg és a faszkodás az nem metafora, hanem az, ami. Kanti magánvaló dolog. Most a kormányfőnek nincs vesztenivalója, csak el őre menekülhet. Amióta publikus lett a beszéd, azt hangoztatja, az őszinte beszéd a legfontosabb. A Fidesz, az ellenzék, a parlament előtt tüntetők, sőt a tévészékházat feldúlók ugyanúgy moralizálnak, és éppen ugyanezt mondják. Legyen őszinteség – ebben na gy az egyetértés, csak a levont következtetések pont ellentétesek. Gyurcsány azt mondja, mivel őszinte volt, maradnia kell – az ellenzék azt, hogy mivel elkövette ezt a hibát, le kell mondania. Megegyezés talán abban lesz, hogy ezután a politikusoknak, p ártállásra való tekintet nélkül szabad lesz néhány ügyesen elhelyezett bazmegezéssel színesítenie a nyilvánosság előtt elmondott, halálosan unalmas beszédeket is. vissza
