Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-20
16 Tamás Pál: Tusnád után radikalizálódott a jobbold al Új Magyar Szó 2006. szeptember 20. Szerző: Simon Judit "Aki nem tudja ellenőrizni az utcát, ne vigyen ki embereket az utcára - fogalmazott lapunknak Tamás Pál. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója szerint a magyarországi j obboldalon két héttel ezelőtt, de bizonyos értelemben a tusnádi Orbánbeszéd óta hirdetődött meg egyfajta radikalizmus. - A tusnádfürdői Orbánbeszéd óta egyre radikalizálódó jobboldal természetesen nem gyújtogatásra hívott fel, hanem az elégedetlenség k ülönböző nem parlamentáris formáinak a kifejezésére. Utca, elégedetlenség, aláírásgyűjtés; mondjuk el, hogy ez így nem mehet tovább. A Fidesz viszont azt nem mondta el, hogy hogyan mehet tovább. Percig nem állítom, hogy bármilyen demokráciaellenes utcai ak cióra hívott volna fel a Fidesz, de kétségtelenül felfűtötte a hangulatot. Azonban vidéken a megmozdulások, a sztrájkok élén megjelentek a nagyobbik ellenzéki párt politikusai. A Fidesz persze nem gondolta, hogy felgyújtják és kifosztják a magyar televízió t. - Mi váltotta ki ezt a radikalizálódást? - Lényeges felismerés volt részükről, hogy a második fordulóban alig néhány százalék hiányzott a Fidesznek a győzelemhez, míg a szélsőjobboldali pártok - Jobbik Magyarország, MIÉP - kaptak pár százalék szavazat ot. A szavazatokra számítva Orbánék integrálni akarták őket, és a nagygyűléseket megnyitották a szélsőjobboldal felé is. Budapesten, a parlament előtt már többségben volt a szélsőjobb. Délután kint voltam a Kossuth téren, és persze néztem a televízióban, h ogy mi történik az MTVnél. Már a parlament előtt sem az elégedetlen jobboldali polgárok tüntettek, hanem a szélsőjobb. Becslésem szerint a jelenlévők egyötöde bőrfejű volt. Nem budai polgárok tüntettek, hanem fiatal nemzeti radikálisok. A televízió előt t Bayer Zsolt is megjelent, és amikor a riporter elébe állt a mikrofonnal, a központi pult gyorsan lekeverte. Bayer nem vezér, nem a Fidesz reprezentánsa, de fontos összekötő a Fidesz és a szélsőjobboldal között. - A hírek szerint a tévénél futballhuligá nok randalíroztak. - Nem tudom, mi az a futballhuligán, ezt a kifejezést Magyarországon kevésbé használjuk. Ha a Ferencváros törzsszurkolóinak legradikálisabbjaira gondol, ők nem mint futballhuligánok, hanem mint szélsőjobboldali, fasisztoid jelszavak bek iabálói szoktak megjelenni. A futballhuligánok l'art pour l'art rombolnak. E csapatnak vannak szélsőséges jobboldali elképzelései, amelyek a stadionban is megjelennek. Ilyen értelemben itt nincsenek olyan futballhuligánok, mint Angliában. - Ez már nem a Csurka generációja... - Valóban nem Csurka nacionalista nagypapái ezek, hanem a Jobbik, a HVIM és más irredenta szervezetek körüli huszonévesek. Egy petíciót akartak beolvasni, és formálisan az egész akció abból indult, hogy nem engedték be őket az épületb e. Hajnalban hallhatóak voltak viszont a követeléseik a Hír TVben. Ebben arról volt szó, hogy Magyarország a magyaroké, hogy a külföldi tőke ellenőrzi az országot. Nem a hétköznapi idegengyűlölet, a hanem külpolitikai xenofóbia szintjén megjelenő ötleteke t láttam. - Mennyire lehet veszélyes az átcsapás a fizikai agresszióba? Mi várható? - Lehet, hogy eretnek vagyok, de én úgy vélem, hogy ez egy hasznos dolog volt, azzal a megjegyzéssel, hogy az erőszak sohasem hasznos. A televíziónézők többségét megijesz ti az erőszak. Magyarország egy nyugodt, békés ország, ahol égő autók, középületet rohamozó, önkontroll nélküli emberek senkit nem lelkesítenek. Szerintem megnöveli a részvételt a helyhatósági választásokon. Éppen a tiltakozások elfajulása, a demokrácia al apintézményeinek szélsőjobboldali megkérdőjelezése nyomán, fogcsikorgatva írta alá a Fidesz az öt parlamenti párt közös elítélő nyilatkozatát, különben nem tud elhatárolódni ettől a történettől. Ilyen értelemben stabilizálhatja hosszabb távon a politikai rendszert. Németországtól és más államoktól eltérően Magyarországon sem az értelmiség, sem az állam, de még a rendőrség sem vette eléggé komolyan a szélsőjobboldali radikális csoportok jelenlétét. Ezeket a csoportokat máshol titkosszolgálati eszközökkel f olyamatosan figyelik, nyilvántartják és kezelik. Nálunk ez, legalábbis a közvéleményben, mintha nem lett volna igazán fontos. vissza
