Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-14
7 Kifejti: a Lidové Noviny egyik szerkesztőjének valóban vannak magyar gyökerei, de ennek nincs semmiféle hatása arra, hogyan ír a lap a szlovákmagyar viszonyról. Egy másik szerkesztő pedig szlovák nemzetiségű. A lap előnynek tartja, hogy szerkesztőségében különféle nemzetiségű személyek dolgoznak. vissza Belgiumi magyarok tüntettek Brüsszelben a romániai magyarság érdekében Brüs szel, 2006. szeptember 13., szerda (MTI) - Belgiumi magyarok egy csoportja tüntetett szerda délelőtt Brüsszelben, az Európai Unió központi épületeinél a romániai magyarság jogainak biztosítása érdekében. A Romániáról készülő európai bizottsági országje lentés (szeptember 26.) elé időzített békés felvonulás során ismertették azt a petíciót, amelyet a belgiumi magyar szervezetek a bizottság illetékeseihez, valamint az EUtagországok kormányait képviselő tanácshoz és az Európai Parlament vezetőihez juttatta k el. A közös nyilatkozatban azt kérték, hogy Románia EUcsatlakozását kössék feltételekhez, és a magyar nyelv hivatalos romániai államnyelvvé tételét, erdélyi regionális parlament létrehozását, a Székelyföld területi autonómiájának helyreállítását, a diszkriminatív bánásmód minden formájának megszüntetését, az elkobzott magyar tulajdonok maradéktalan visszaadását követelték. vissza Az alapvető emberi jogi ügynökséggel kapcsolatos magyar jelentéseket fogadott el az Európai Parlament szakbizottsága Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. szeptember 13., szerda (MTI) - Megszavazta az Európai Parlament állampolgár i jogi, bel- és igazságügyi bizottsága szerdán Brüsszelben Gál Kinga (FideszMPSZ) jelentését az Európai Unió alapjogi ügynökségének felállításáról. Kósáné Kovács Magda (MSZP) e témáról ugyancsak most tárgyalt jelentése a jogi feltételek megteremtésére összpontosít. A pozitív kimenetelű voksolást sajtótájékoztatón kommentálva Gál Kinga emlékeztetett arra, hogy a bécsi székhelyű alapvető jogok ügynökségének az eredeti tervek szerint jövő januárban el kellene kezdenie tevékenységét. (Ehhez azonban még a tagországokn ak is jóvá kellene hagyniuk az ügynökség létrehozását előíró tervezetet.) A többi uniós intézménnyel - az Európai Bizottsággal és a tagországok kormányait képviselő tanáccsal - megejtett háromoldalú egyeztetés révén - amely az EPjelentésben is tükröződik - a parlament komoly szerepet kap a döntéshozatalban majdan érintett szervek kiépítésében is, ezt a képviselő asszony komoly sikernek értékelte. A jelentés legfontosabb pontjait kiemelve a magyar raportőr hangoztatta, hogy megmaradtak azok az elemek, amelyek révén az új ügynökség megfelelő mértékben független lehet, felelős intézménye az EUnak, továbbá legyen megfelelő hatásköre az emberi jogok - köztük a kisebbségi jogok - vizsgálatára az unión belül és a csatlakozó vagy belépni kívánó országok eseté ben is. Megmaradt az a lehetőség, hogy 23 év múlva más országokat is bevonjanak az ügynökség hatásköre alá. Gál Kinga hangsúlyozta: az alapvető jogi ügynökség nem döntéshozó szerv, célja, hogy megfelelő adatgyűjtéssel, hálózatkiépítéssel segítse az un iós intézmények munkáját. Tevékenysége mind a civil, mind a kormányzati, mind az akadémiai szférát érinti. Le tudja fedni az unió intézményeit, és figyeli azt is, mi történik a tagállamokban. Azt kell garantálni, hogy amikor bármilyen alapvető jogi kérdésb en döntéshozói helyzetbe kerül a tanács, a bizottság vagy a parlament, ezek munkáját megfelelő előkészítéssel, ajánlással, adatszolgáltatással segíteni tudja. Kósáné Kovács Magda elmondta, hogy szükség lesz egy kerettervezet kidolgozására és elfogadásá ra, amelyben kiterjesztik az ügynökség feladatát az első pillér (alapvető emberi jogok) mellett a harmadikra (szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc, gyermekvédelem) is. A tagállamok egy része nem óhajtja emberi jogi problémáit Európa nyilvánoss ága elé tárni - mutatott rá egyúttal Kósáné. "Azt megtanultuk, hogy amíg valaki tagjelölt, nagyító alatt nézik az emberi jogok érvényesülését. A tagországok viszont már nem szeretik, ha bárki beleszól a nemzeti politikájukba." Azt is elmondta, hogy a CIAfogdák és repülőjáratok históriája sajátos fényt vetett az emberi jogi helyzetre Európában is. Az emberi jogi sérelmek iránti óriási érdeklődés a tagországok egy részére egy kicsit riasztóan hatott - vélte. Plenáris ülésen az EP októberben dönthe t a most tárgyalt szövegről. vissza
