Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-13
28 Eleinte a bebörtönzött papokat szervezték be, nyomásgyakorlással vagy ígéretekkel. 1964 után az együttműködési ny ilatkozatokat önkéntes alapon íratták alá, ezek nagy része előjogok ígérete ellenében született. A teljes igazsághoz tartozik, hogy a KGB mintájára felépített és kiképzett Szekuritáté durva nyomást gyakorolt ugyan a klérusra, de a papok közül sokan maguk s zakították le a tiltott gyümölcsöt. Sikerült azonosítanom az informátorok közel nyolcvan százalékának valódi személyét, családi adataikkal, felszentelésük évével együtt, magyarokat és románokat egyaránt. - Milyen hatásai vannak a mai napig annak, hogy a papságot ilyen mértékben áthatotta az állambiztonság? - Ha szigorúan a csángók asszimilációjára vonatkozó műveleteket vizsgáljuk, akkor elmondható, hogy a nemzeti kommunista ideológiát az állambiztonság a moldvai katolicizmus tanaival összefűzve ültette át a gyakorlatba. Téves lenne a csángók tragikus helyzet ét teljes egészében az állambiztonság rovására írni. Ebben az állambiztonságnak, akárcsak a nemzeti kommunizmus ideológiájának csak valamivel több mint húsz évig volt meghatározó szerepe. A többi a moldvai katolikus hierarchia műve. - Mikor és miben nyil vánultak meg a klérus állambiztonsági "feladatai"? - Az általános kérdés amellyel foglalkozom 160 évre tekinthet vissza. Nem választhatjuk külön az utóbbi 3040 évet, hisz elég, ha Martinasra gondolunk, aki tevékenységét még az 19351940 közötti időszakba n kezdte el. Az ő munkáit vették elő az UM 0544 alakulat emberei, és a kommunista párt egyéb fegyveres testületei, amikor kitört a magyarromán ellentét - a Ceausescu éra második évtizedében. Ugyanakkor, ha a Ceausescuidőszak nacionalizmusáról és az áll ambiztonság tevékenységéről beszélünk, jól látható, hogy a párt és az állambiztonság vezette a műveleteket, és az egyházak vezetői hagyták magukat irányítani mindaddig, amíg ez a politika szolgálta személyes érdekeiket. Ezért is fontos kimondani azt, hogy megengedhetetlen, hogy a klérus "kikerüljön" az átvilágítási törvény hatálya alól. Az állambiztonság - hogy semlegesítse a csángók tiltakozásának bármilyen formáját - kidolgozta az ellenőrzés és a megfélemlítés komplex terveit. Ezek a "Trotus", "Siret", " Montaj" stb. fedőnévvel indított akciók megkövetelték, hogy kivitelezésükhöz az egyház minden köréből résztvevőket szervezzenek be. Így történhetett, hogy harminc éven keresztül jelentett rendszeresen Bogdan, Ovidiu, Lucian, Puiu, Dinescu, Deleanu, Claudiu , Lespezeanu és további kétszáz forrás, ahányszor csak olyan esemény történt, amely sürgős beavatkozást kívánt. - A Vatikán mennyire volt/lehetett tisztában papjainak állami szolgálataival? - A Vatikán tisztában volt azokkal a nehézségekkel, amelyekkel e gy katolikus szórvány szembesül ortodox területen. Az "univerzalitási" misszióban meghatározták, hogy minden missziónak a terület sajátosságaihoz való alkalmazkodási képessége a siker egyik feltétele. Ha ott dúl a nacionalizmus, vegyünk részt benne. Az els ők között adták fel a görög katolikusokat és a csángókat. Vatikáni körökben tudtak róla, hogy a klérus tagjai között vannak olyanok, akik tettek az egyház tanításaitól eltérő szolgálatokat is az államnak. - Említi az állambiztonsági kapcsolatok továbbélé sét, miben nyilvánulhat ez meg? - Az állambiztonság csupán felgyorsította a csángó asszimiláció folyamatát. Valahol, ott fenn, az intoleráns nacionalizmust hirdető csoportokban még mindig dolgoznak. És nem haszontalanul. vissz a "Túllihegett" szentgyörgyi feliratozásvágy Új Magyar Szó 2006. szeptember 13. Szerző: Domokos Péter Konfliktushelyzetet idéz elő a kábeltelevíziós magyar feliratozási igény Sepsiszentgyörgyön. A 2006/500as törvény előírja a román csatornákon sugárzott idegen nyelvű, illetve a román audiovizuális licenc alatt sugárzott külföldi tévéadások kötelező román nyelvű feliratozását. A román Audiovizuális Tanács (CNA) azonban ezt "soha nem alkalmazta, és nem fogja a jövőben sem, mert az 504es audiovizuális törvény kimondja, hogy ő az egyetlen szabályozója a médiának, senki más, magyarán a törvény alkotmányellenes" - olvasható Gáspárik Attila CNAalelnök blogjában. Ugyanott megjegyzi, hogy az 500as tö rvény nem szankcionálja az esetleges kihágásokat, tehát semmiféle következménye nincs áthágásának.
