Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-13
25 A tavaszi választásokon Szlovákia szavazópolgárainak akara tából olyan helyzet alakult ki, amely lehetővé tette, hogy létrejöjjön a jelenlegi FicoMeciarSlota koalíció. Fico populista, szociális demagógiától terhes kampánya, Meciar és Slota elsősorban magyarellenes nacionalizmusa olyan választási sikert eredménye zett, amely lehetővé tette ennek a parlamenti többségnek a kialakulását. Vagyis: a szlovák társadalomban nem lebecsülendő számban vannak azok a szavazók, akik ezekkel a kijelentésekkel, ezzel a politikával rokonszenveznek. A jelenlegi helyzetnek az egyik - és legfőbb - oka a választói akarat. A másik oka a szlovákiai mérsékelt és demokratikus jobbközép politikai pártok vezetőinek önzése és rövidlátása. Létezett ugyanis olyan politikai pillanat, amikor a győztes Robert Fico nem zárkózott el egy szociáldemok ratajobbközép koalíció létrehozásától, ám ez - a fenyegető veszélyt megelőzni képes kompromisszumkészség hiányában - meghiúsult. A jobbközép pártok vezetői nem tartották valószínűnek, hogy ez a jelenlegi kormánykoalíció egyáltalán létrejöhet. Robert Fico , nem sokat törődve az ellenfelek véleményével, a szociális politikai populizmus mellé beemelte a koalícióba a nacionalista, elsősorban magyarellenes populizmust. A gyakorlati politikában pedig egyértelműen provokálta a szlovákiai magyarokat, amikor az elő ző két kormányciklusban a Magyar Koalíció Pártja által irányított, a szlovákiai magyar kisebbség számára fontos tárcákat - a földművelésügyet, az oktatásügyet, a regionális politikát - éppen a Szlovák Nemzeti Pártnak adta. Bár a kormánynak nem tagja sem Me ciar, sem Slota, a két elhíresült pártelnök jelenlegi politikai súlyának megfelelően- kormányzati tényezőként - szerepel a szlovák írott és elektronikus sajtóban, megnyilatkozásuk, véleményük nagy publicitást kap. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, kormánykoalíciós pártelnökként is gátlástalan kijelentéseket tesz, folytatja magyarellenes uszítását. S így megnyilatkozásai már nem válaszhatóak el a szlovák kormánypolitikától. Bár a szlovák külügyminiszter a magyar külügyminiszterrel folytatott televíz iós vitában azt bizonygatta, hogy a szlovák kormányban nincsenek szélsőséges politikusok - s az egyes minisztereket tekintve még igaza is lehet , Szlovákiában kormányzati pozícióba került egy olyan politikai párt, amely mind programjában, mind aktuális po litikai megnyilatkozásaiban a szélsőséges nacionalizmust és a nemzeti intoleranciát hirdeti. Köztudott, hogy a szélsőséges demagógiára elsősorban a kriminalitásra hajlamos, vagy a kriminalitás határán mozgó személyek és csoportok fogékonyak. Nem véletlen, hogy a transzparensháború a szlovák és magyar futballstadionokban folyik, s a megvert szlovákiai magyarok támadói - a sértettek elbeszélése alapján - szintén ilyen elemek voltak. Ebből a tényből próbálta levonni azt az egyszerű következtetést a szlovák mi niszterelnök - amikor a magyar miniszterelnök felszólítására megnyilatkozott az ügyben , hogy 'ilyen esetek a világon bárhol előfordulnak'. A Magyar Televíziónak adott interjúban pedig egyenesen a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját tette felelőssé a kiala kult helyzetért, annak magyarországi kapcsolatait demagóg módon eltúlozva. A szlovák miniszterelnök e megnyilatkozásai joggal háborították fel mind a magyar, mind a szlovák közvéleményt. Ezek a kijelentések egyrészt azért elfogadhatatlanok, mert a miniszt erelnök felmenti, bátorítja a bűnözőket, semmi jelét nem adja annak, hogy érzékelné a probléma súlyosságát, sőt, alaptalan és minden logikai érvet nélkülöző vádaskodásával tovább bátorítja a szélsőséges nacionalista elemeket. Szlovákia helyzete és megítél ése hirtelen megváltozott az Európai Unióban is. A Dzurindakormány nyolc éve alatt elért politikai és gazdasági sikerek tekintélyt szereztek Szlovákiának. Ez a tekintély azonban a mostani politikai tendenciák következtében hamar elfogyhat. Az Európai Unió döntéselőkészítő és döntéshozó testületei, a Bizottság, a Tanács, a Parlament nem nézheti tétlenül az eszkalálódó és kriminalizálódó nacionalizmust. A most kialakult helyzetért ugyanis az európai politikai döntéselőkészítő és döntéshozó csoportok is fel elősek. A mai szlovákiai magyarellenes nacionalizmus nemcsak ellenséget lát a szlovákiai magyarokban, hanem megsemmisítendő népcsoportot is. A leggyakrabban ismételgetett, 1968 óta elhíresült jelszó, a 'Madari za Dunaj!' (Magyarok a Duna túlpartjára!) nem egyébre utal, mint a magyarok Szlovákiából történő kitelepítésére, melyet mintegy százezres nagyságrendben a II. világháború után a Benesdekrétumok alapján hajtottak végre. Ez a gyakran elhangzó jelmondat egyszerűen a magyarok kitelepítésének befejezését sürgeti. Szlovákia, a szlovák társadalom sohasem nézett szembe ezzel a kérdéssel, s így a szégyenteljes 1946os elnöki rendeleteknek a csehszlovákiai magyar kisebbség kitelepítését elrendelő cikkelyei a mai napig hatályban vannak.
