Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-07
32 felszólalásában kiemelte: kemén yebb fellépés lenne elvárható az európai intézményektől, ugyanúgy, ahogy ezt megtették volna, ha az EU régi tagállamaiban történnek hasonló esetek. * Mi, a Szlovák Köztársaság nemzeti tanácsának képviselői a holokauszt és a rasszista erőszak áldozatainak k özelgő emléknapja alkalmából és annak következtében, hogy az elmúlt napok szlovákiai és a szomszédos magyarországi eseményei miatt erkölcsi kötelességünknek érezzük elítélni az extrémizmus és a rasszista gyűlölet minden megnyilvánulási formáját – áll abban a közös nyilatkozatban, amelyet tegnap kora este fogadott el a szlovák parlament. A nyilatkozat szerint a képviselők „nem hagyhatják figyelmen kívül a szlovák társadalomban megnyilvánuló etnikai, faji és nemzetiségi tolerancia egyedi megnyilvánulásait”, e zért hangsúlyozzák, hogy „nem fogjuk tolerálni a xenofóbia és az extrémizmus megnyilvánulásait sem a Szlovák Köztársaság területén, sem a környező országokban”. A nyilatkozat a továbbiakban leszögezi, hogy a szlovák társadalom „nyitott és toleráns”, ennek ellenére „egy igen jelentéktelen részében felfedezhető az intoleráns hangulat a más nemzetiségű, fajú vagy etnikumú állampolgárokkal szemben”. A nyilatkozat szerint azonban ilyen magatartásforma Európa más országaiban is tapasztalható, s mindenütt a kormán yok kötelessége kezelni azokat. A nyilatkozatot a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) nem támogatta, „ellennyilatkozatát” Eduard Kukan volt külügyminiszter ismertette a sajtóval. Eszerint az SDKÚ többek között azért nem támogatta a közös nyilatk ozatot, mert a feszültséget konkrét politikusok okozták. „A Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota meggondolatlan kijelentéseivel”, valamint „a kormány és a Smer elnöke, Robert Fico koalíciós partnerei kiválasztásával és az in cidenseket követő megkésett reakcióival” – állítja az SDKÚ parlamenti frakciója. vissza Többismeretlenes magyarverés Magyar Nemzet 2006. szeptember 7. Szerző: Rostás Szabolcs Ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot Romániában a két debreceni kerékpáros minapi bántalmazásának lehetséges indítékáról. Emlékezetes, Nagy Zoltán többszörös magyar kerékpárosbajnokot és társát, Pásztor Viktort a múlt hét végén a nyírábrányi határátkelő közelében, a román oldalon megverték, a mikor edzésből kerekeztek hazafelé. A sportolók azt állítják, három támadójuk előbb gépkocsijukkal majdnem leszorította őket az útról, majd magyarokat gyalázó fenyegetések közepette kezdtek verekedni. Azonban a Bihar megyei rendőrfőkapitányság vezetői sze rint nem etnikai indíttatás, hanem közlekedési affér áll a kerékpárosok bántalmazása mögött. Liviu Popa rendőrfőkapitány közölte: a három román állampolgárságú férfi amiatt keveredett szóváltásba a kerékpárosokkal, mert azok nem közlekedtek szabályosan, a szóváltás végén pedig megverték Nagyékat. A parancsnok sajnálatosnak nevezte, hogy az esetet magyarellenes incidensként tálalta a média, holott szerinte szó sincs erről, mivel a támadók történetesen magyar nemzetiségű érmihályfalvi lakosok; ellenük pedig r ongálás miatt indítottak eljárást. Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester ellenben tegnap közölte: a támadók valóban az általa vezetett város lakói, viszont csak egyikük magyar, a két román ajkú elkövető egyike pedig a helyi ortodox pap teológus fia. Az elöljáró szerint talán amiatt váltak agreszszívvá, hogy előző este lakodalomban voltak. vissza Támogatás a baloldali klientúrának - Szülőföld Alap: szembetűnő aránytalanságok Kárpátalján · Előnyben az UMDSZ holdudvara Ma gyar Nemzet 2006. szeptember 7. Szerző: Székely Gergely A Szülőföld Alap Kárpátaljára irányuló támogatásainak elosztását illetően az idén sem történt meglepetés. Igaz, arra valójában talán csak a legoptimistábbak vagy inkább a legnaivabbak számítottak, h ogy a tavalyi, enyhén szólva is szembeötlően durva aránytalanságok ezúttal nem ismétlődnek meg. A kollégium újra csak az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetőinek és holdudvarának érdekszférájába tartozó intézményeket, szervezeteket és kiadvá nyokat részesítette előnyben. De vajon mire is alapozhatták reményeiket azok, akik a változásban, pontosabban bizonyos fokú igazságosság érvényesítésében bíztak? Nos, feltehetően azzal áltathatták magukat, hogy a tavaly decemberi osztásfosztás óta nemcsak sok víz lefolyt már a Tiszán és az Ungon is, hanem hogy Kárpátalja társadalmipolitikai, így természetszerűen a régió magyarságának életében is sok minden megváltozott. Legalábbis látszólag, hiszen időközben lezajlottak az ukrán parlamenti és önkormányzat i választások, tehát már nincs kampány, csúcsra járatott egymásra fenekedés, tülekedés és könyöklés a helyért a nap alatt. A kárpátaljai magyarság megmérettetett és
