Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-07
33 könnyűnek találtatott, ám ettől függetlenül az elkövetkező öt esztendő távlatára vonatkozóa n kialakultak az erőviszonyok. Mi több, elsősorban az UMDSZ sajtóorgánumai egyre gyakrabban a magyarság két legjelentősebb érdekvédelmi szervezetének, nevezetesen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek és az UMDSZnek valamiféle nagy kiegyezéséről, m ármár összeborulásáról harsognak, következésképpen az utóbbi részéről mindenképpen elvárható lett volna valamiféle gesztus megtétele az előbbi irányába. Sajnos nem ez történt. A Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium a a határon túli régiók számára megítélt 659 millió forintból május 19én hozott döntése értelmében 68,4 milliót juttatott Kárpátaljának. Ebből 40 millió forintot tett ki az oktatási, 23 milliót a média és 5,4 milliót a közművelődési és kulturális programo k támogatására szánt keret. Az oktatási támogatás közel felét, 16,6 millió forintot a KAMOT Jótékonysági Alapítvány kapta, amelynek elnöke Kocsis Mária, az UMDSZ elnökségi tagja. Egy másik számottevő tételt, 8,5 millió forintot az állami óvodák felújításár a utaltak ki. Négymilliót kapott a református egyházkerület az általa működtetett iskolák támogatására, továbbá 2,2 milliót a beregszászi főiskola tanfolyamszervezésre, illetve a pedagógusszövetség a szórványoktatásra. Az utóbbi kettő részesedését összehas onlítva a KAMOTnak juttatott összeggel, nyilvánvaló az aránytalanság. A közművelődési és kulturális programok szervezésére szánt 5,4 millió forinton 12 pályázó osztozik. Itt nincs milliós tétel. A legnagyobb összeget, 860 ezer forintot a Jánosi Nyugdíjaso k Egyesülete nyerte. A legszembetűnőbb aránytalanság az idén is a médiakeret elosztásában történt. Az erre a célra használható 23 millió forintból összesen hat kiadvány részesült, csakhogy annak kétharmadát, 19 millió forintot (tavaly 16,6 milliót) egy soh a nem működött és ma sem funkcionáló fantomszervezet, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szervezete kapta, amelynek elnöki tisztét Kőszeghy Elemér, az UMDSZ országos alelnöke, a Szülőföld Alap tanácsának kárpátaljai képviselője tölti be, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag saját maga támogatásáról dönt. vissza Véleményezne az erdélyi média - A romániai magyar sajtó képviselői Kiss Elemérhez fordulnak kifogásaikkal Magyar Nemzet 2006. szeptember 7. Szerző: Rostás Szabolcs A r omániai magyar sajtó képviselői azt szeretnék, ha a Szülőföld Alap illetékes kollégiuma előzetesen konzultálna az erdélyi szakmával a médiatámogatások odaítélése előtt. Szerintük a konzultációt többek között az indokolja, hogy a pályázatok elbírálásával me gbízott határon túli kurátorok nem tekinthetnek be egy számukra idegen sajtóközösség valóságába. Több beleszólást kér az erdélyi magyar média a kisebbségi sajtó működtetésére szánt romániai és anyaországi támogatások elosztásába. Lapunk úgy tudja, az utób bi időben számos erdélyi magyar napilap, sajtókiadvány vezetője fordult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületéhez (MÚRE) azzal az igénnyel, hogy a Szülőföld Alap (SZA) szakkollégiuma lehetőség szerint konzultáljon velük vagy a szervezet vezetőségével, miel őtt meghozza döntését a médiatámogatások ügyében. Megjegyzendő, a főszerkesztők többsége elsősorban azt kifogásolta, hogy az általa irányított lap idén nem kapott pénzt az SZAtól. Mint ismeretes, a Gyurcsánykormány által tavaly létrehozott Szülőföld Alap három kollégiuma közül az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és média testület bírálja el a Kárpátmedencei kisebbségi sajtónak szánt támogatást. A kilencfős kollégium egyes tagjait – a magyar kormány képviselőinek kivételével – a Magyar Állandó Értekezlet szomszédos államokban működő tagszervezeteinek javaslatai alapján nevezte ki a külügyminiszter. Ambrus Attila MÚREelnök lapunknak elmondta, nem tartja megfelelőnek a szakkollégium jelenlegi felállását, mivel szerinte például az erdélyi kurátor nem ismeri a vajdasági vagy felvidéki sajtó valóságát, és ugyanez fordítva is igaz. „Elismerjük, hogy a Szülőföld Alap hasznos kezdeményezés, hiszen nagyobb támogatást biztosít a kisebbségi sajtónak az Ilylyés Közalapítvány által nyújtott nevetséges finans zírozáshoz képest. Ellenben hasznos lenne visszatérni az Illyés által alkalmazott gyakorlathoz, vagyis konzultálni a szakmai élet képviselőivel, adott esetben a MÚREval, hogy a döntéseket ne száz százalékban Budapesten hozzák” – hangsúlyozta Ambrus. Hozzá tette: az erdélyi magyar egyesület nem kíván pénzt osztogatni, sőt nem is kérdőjelezi meg az eddigi döntések jogosságát. Mindössze hatékonyabb módszert javasol annak érdekében, hogy ne maradjanak támogatás nélkül a jelentős projektek, ugyanakkor ne részesü ljön finanszírozásban az életképtelen, prioritást nem jelentő pályázat. A MÚRE elnöke a napokban ismertette javaslatát Markó Béla romániai kormányfőhelyettessel, az RMDSZ elnökével is, aki azt mondta: támogatja, hogy a prioritások megfogalmazásakor kérjék ki a szakma véleményét. Emellett a szervezet hamarosan felkéri Kiss Elemért, az SZA tanácsának elnökét is, hogy egyeztessenek az ügyben. Az SZA oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiuma tavaly 800, idén pedig 600 millió forinttal támog atta a hét szomszédos ország magyarságától beérkezett pályázatokat. Az erdélyi magyar médiának elosztott
