Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-04
16 Hatalomkoncentráció Egyes elemzők szerint az elnöki ultimátum – egy rendkívül fontos ügyben – megsérti az alkotmány előírásait. Az eset tehát indokolttá tehet i az elnök megbízatásának parlamenti felfüggesztését, aminek azonban súlyos kockázatai is vannak. Az "erősebb előtti szolgálatkész meghunyászkodásra" szocializált román átlagember a koalíción belüli politikai konfliktus kiéleződése esetén nyilvánvalóan Bas escu mögé állna. Márpedig még ha felfüggesztené is a parlament két háza az államelnöki tisztségéből az elnököt, a végső döntést kénytelen lenne a választók kezébe adni. Basescu pedig ismét győzne. Az elnök és a kormányfő közötti állóháború magát a koalíc iót is a szétesés küszöbére sodorta. Az előre hozott választások aligha lesznek elkerülhetők. Azokon pedig a titkosszolgálatok élén és a legfőbb ügyész pozíciójában is más típusú hűségre lehet immár szükség, mint amilyennel a karrieristák szolgálhattak. Az elnöki pártra alapozott elnöki állam létrehozása – erős populista propagandával és amerikai támogatással a háttérben – továbbra sem tűnik merő utópiának Romániában. vissza A Vajdaságról tárgyalt a magyar külügyminiszte r Népszava 2006. augusztus 4. A Vajdaság helyzete volt az egyik központi témája Göncz Kinga külügyminiszter és Borisz Tadics szerb államelnök csütörtöki belgrádi megbeszélésének, s az államelnök erőteljesen kiállt a terület autonómiája mellett. A külüg yminiszter, aki az első magas rangú magyar látogató a szerb fővárosban a szerbmontenegrói államszövetség felbomlásához vezető májusi montenegrói népszavazás óta, köszönetet mondott Borisz Tadicsnak azért, hogy Vojiszlav Kostunica miniszterelnökkel közös f ellépése nyomán jelentősen javult a vajdasági helyzet, ritkábbak lettek a helyi magyar kisebbség tagjai elleni atrocitások. Az államelnökkel, majd a Vuk Draskovics külügyminiszterrel folytatott tárgyaláson is nagy hangsúlyt kapott az a körülmény, hogy Szer bia jövője csak az egységesülő Európában képzelhető el, az országot semmi sem választhatja el Európától. A megbeszélések másik kiemelt témája az elszakadásra törekvő szerb tartomány, Koszovó jövője volt, amellyel kapcsolatban Draskovics magyar újságírókna k nyilatkozva leszögezte: Belgrád kész a legmesszebbmenő kompromisszumokra, kikötése csupán annyi, hogy Szerbia nemzeti szuverenitása nem szenvedhet csorbát, nemzetközileg elismert államhatára nem változhat. Ami a helyi albánok önrendelkezését illeti, anna k is csupán ez a feltétel szab határt. Nem történhet azonban meg az, hogy a nemzetközi közösség felügyeletével az autonómiáról folytatott tárgyalások eredményeként az egyik fél minden területen győz, a másik pedig veszít. Ehhez az állásponthoz csatlakozot t Göncz Kinga, kifejtve, hogy Magyarország számára a jó, gondosan kiművelt kompromisszumos megoldás a kívánatos. Fontos, hogy a tárgyalásokon folyamatos legyen az előrehaladás, de az a lényeg, hogy végül két győztes, s ne egy győztes és egy vesztes álljon fel a tárgyalóasztaltól. vissza Magyar botrány az ENSZben Népszava 2006. augusztus 4. Noha Morvai Krisztinát a kormány jelölte a nők hátrányos megkülönböztetése ellen küzdő ENSZbizottságba, nem működött együtt a kabi nettel és sok esetben a kormánnyal szemben foglalt állást - közölte a nyilvánossággal Polgár Viktor. A külügyi szóvivő azt mondta, ennek következtében keresett Magyarország más jelöltet Morvai mandátumának lejárta előtt. Polgár azt is tudatta, a magyar del egált tevékenysége miatt magyarázkodni kellett más államok kormányai előtt, és "ezek után talán nem feltétlenül lett volna kötelező, hogy a magyar kormány őt jelölje". Mint ismert, a történetről a hvg.hu számolt be; a honlap szerint az új tagok megválaszt ása előtt a korábbi magyar delegált levelet írt az ENSZ tagállamok misszióvezetőinek, amelyben "saját kormányát vádolta meg, hogy izraeli nyomásnak engedve a következő négy évre nem az ő mandátumát hosszabbították meg, hanem egy cionista
