Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-04
15 Az elnök pozíciója elég erős lett ahhoz, hogy új emberekkel folytathassa a versenyfutást a korlátlan hatalomért Az elmúlt he tekben sokan figyeltek fel Romániában arra, hogy Traian Basescu államfő, aki elszánt harcot folytatott a törvényhozás szociáldemokrata házelnökei ellen, kivétel nélkül megtartotta kulcsfontosságú pozícióikban a korábban Ion Iliescu által kinevezett szocdem pártkatonákat. Ez történt a három titkosszolgálat vezetőjével, a főügyésszel, a nép ügyvédjével. Az egyik legismertebb publicista, Ion Cristoiu szerint mindez azért történt, mert a menesztés lehetőségét Damoklész kardjaként fejük fölött érző hivatalnokok gátlástalanabbul kiszolgálhatják a "törzsfőnöki" hatalomra törő elnököt, mint a jelenlegi koalíció támogatását élvezők. Egy furcsa szökés A helyzet azonban mintha megváltozott volna. Mégpedig az után, hogy Omar Hayssam szíriai üzletember, akit három ro mán újságíró iraki elrablásának megszervezése miatt letartóztattak, váratlanul "megszökött" az országból. Ez lehetőséget kínált az elnöknek, hogy az imént vázolt, immár kompromittáló helyzeten gyorsan és hatékonyan változtasson. A mórok teljesítették kötel ességüket, a mórok mehetnek. Az elnök pozíciója elég erős lett ahhoz, hogy új emberekkel folytathassa a versenyfutást a korlátlan hatalomért. Az teljesen nyilvánvaló, hogy az állam kulcsfontosságú intézményeinek támogatása nélkül Omar Hayssam nem hagyhat ta volna el az országot (újságírók szerint egy juhokat és bikaborjakat szállító szír felségjelű teherhajón távozott). Már a szabadlábra helyezése alapjául szolgáló orvosi igazolás kiállítása is törvénytelen volt, az elengedését elrendelő ügyészi döntésről nem is beszélve. Az, hogy a terrorizmussal gyanúsított Hayssam mozgását a rendőrség és a titkosszolgálat nem követte nyomon, s kicsúszhatott a határőrizeti szervek hálójából is, szintén nem lehetett véletlen. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy miért kellett Hayssam menekülési kísérletének sikerrel járnia. Az elnöki imázs A magyarázat a román újságírók többsége szerint ismét csak az elnök személye körül keresendő. Már a túszdráma napjaiban is sokan gyanakodtak rá, hogy az egészet a román titkosszol gálatok szervezték. Mégpedig azért, hogy a saját, valamint a rájuk támaszkodó elnök rátermettségét igazolhassák. Az újságírószakma sejtése szerint nemcsak az elrablást megszervező Hayssam, hanem az elraboltak egyike, Marie Jean Ion újságírónő (a román parl ament egyik szenátorának leánya) is kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal. A román nyilvánosság jól emlékszik még az ügy diadalmas megoldására, amikor is Basescu elnök patetikus beszédben tájékoztatta a nemzetet a túszmentés sikeréről. Azt állította, hogy a román állam a túszokért nem fizetett váltságdíjat, kiszabadításuk nem méltatlan kompromisszumok árán, pusztán az illetékes állami szervek bravúros akcióinak köszönhetően vált lehetségessé. A Hayssamper, amely a közeli hetekben kezdődött volna meg, ezt az utópisztikusan szép forgatókönyvet zúzhatta volna szét. Az ügy azonban – a jelek szerint – korántsem jelenti azt, hogy a Demokrata Párt és a megújulóban lévő szociáldemokraták között megszűnne az érdekszövetség. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata P árt elnöke korábban például támogatásáról biztosította Basescu elnököt a liberálisok ellen folytatott kampányában. A szociáldemokraták elutasították a liberálisok iraki csapatkivonásra vonatkozó indítványát, hiszen "milyen képpel tárgyalhatott volna" Bases cu elnök Washingtonban egy olyan állam képviseletében, amely vonakodik teljesíteni szövetségesi kötelezettségeit. Nos, a látogatás megvolt, az amerikaiak pedig tetszetős gesztusokkal nyugtázták az elnök szövetségesi hűségét. Idehaza azonban kirobbant a bot rány. Basescu ugyanis a titkosszolgálatok vezetőinek lemondásalemondatása után ultimátumot adott a parlamentnek: addig nem jelöl új embereket, amíg a képviselők nem hagyják jóvá a nemzetbiztonsági törvényt, mely a koalíció pártjainak (a liberálisoknak és az RMDSZnek) a véleménye szerint is olyan jogosítványokkal ruházza fel a szolgálatokat, melyek összeegyeztethetetlenek a jogállam működésének alapelveivel. Igen ám, de a hatályos törvények szerint a titkosszolgálati vezetők lemondását a szenátus és a kép viselőház állandó bizottságának is jóvá kell hagynia. Nos, nemhogy a jóváhagyás nem született meg, hanem a szavazásnál a demokraták látványosan alul is maradtak. Az ellenzék pártjai (a kínos helyzetbe kerülő szociáldemokraták és a NagyRománia) mellett a k ormányzó liberálisok, az RMDSZesek és a konzervatívok is az elnök és pártja ellen szavaztak.
