Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-30
14 extremizmus kezelésére a rendőrség országos szinten külön egységet hozott létre. Ennek működése elég nehezen indult be, de ma már állítólag rendben van. A hírek szerint őket vetették be Nyitrán is. Új helyzet A szlovákiai magyar közösség ek jól integráltak az ország társadalmába, gazdaságába. Az ismert adatok szerint társadalompolitikai kérdésekben reakcióik, gondolkodásmódjuk kevéssé tér el a velük együtt élő szlovákokétól. Nyoma sincs annak, hogy az eddigi romaellenes vagy antiszemita ak ciókat a szlovákok és magyarok többsége eltérően élte volna meg. Tisztességes ember az erőszakot elutasítja. De az előítéletek mintha keveset változtak volna. A magyarellenes kilengések lehetősége új helyzetet teremt. Hiszen az extremista támadás most nem valamilyen megbélyegzett csoport ellen irányul. Két kérdésre hamarosan választ kaphatunk. Véletlen incidensekről van szó, vagy a bőrfejűek célkeresztjében tartósan ott maradnak a magyarok? S ha igen, akkor változike a rendőrség és az ügyészség stílusa és hatékonysága? Robert Fico könnyen sebezhető, a nemzetiek nélkül képtelen kormányozni. S neki közben az európaiaknak is bizonyítania kell: indokolatlanul féltek tőle. Az interetnikus konfliktusok éppen a szlovák kormányfőnek jönnek a lehető legrosszabbko r. A kormánynak technikailag sem lesz könnyű lehámozni a radikálisokról az extremistákat és közben otthon és külföldön is hitelesnek maradnia. De meg kell próbálnia. Ha szalonképes akar maradni, más esélye nincs. vissza Tamá s Pál szociológus Apátia és aranyláz − Tény, hogy a magyar kormánynak nincs jogi lehetősége meggátolni a verespataki bányát, de úgy tűnik, nem is nagyon akar tenni ellene Csekély érdeklődés mellett rendezték meg hétfőn Szegeden a verespataki aran ybányáról szóló közmeghallgatást. Nem telt meg a tudományegyetem háromszáz személyes előadóterme, pedig Romániából is érkeztek a kanadai aranybányacég szervezésében. Nem volt szükség pótszékekre tegnap a Budapesti Műszaki Egyetemen rendezett fórumon sem. A jelek szerint Magyarországon csak néhány hivatásos környezetvédőt izgat igazán az erdélyi ciános aranybánya terve. Hat évvel a Tisza katasztrófája után megdöbbentő volt tapasztalni a civil társadalom érdektelenségét. Pedig éppen azért választották Sze gedet a közmeghallgatás első helyszínéül, mert 2000 februárjában itt temették el a haldokló Tiszát. Ezrek könnyeztek a folyóparton, látva a mérhetetlen pusztulást. Ráadásul ezt a várost fenyegeti leginkább a Maros vízgyűjtőjére tervezett, a nagybányainál j óval több mérget használni kívánó verespataki aranybánya. Hogy hol voltak most az akkori Tiszasiratók, a ciánszennyezést megszenvedő, kártérítést évek óta hiába váró százak, nem tudni. Ilyen körülmények között a Verespatakon egy hónapja csaknem tömegver ekedésbe fulladó közmeghallgatás Szegeden álmos diskurzussá szelídült. Néhány lelkes, jó szándékú zöld aktivista nem tudta igazán megszorongatni a kanadai Rosia Montana cég jól felkészült, különösen PRszövegekben erős képviselőit. Lakossági támogatás híjá n fölényes magabiztossággal hárítottak el minden aggályt a kanadaiak. Sokszor mellébeszéltek, konkrétumok helyett különféle szakértői vizsgálatokra vagy a régi állami bánya okozta veszélyekre hivatkoztak. Az elérhető legjobb, az EUban is elfogadott techno lógiát alkalmazzák, bizonygatták. A nagybányai katasztrófára hivatkozó aggodalmakat pedig azzal verték vissza, hogy ők sokkal több pénzt fordítanak a biztonságra, mint a nagybányai Aurul. A profi szöveget éppen a Tisza mentén élők hitelteleníthették volna el, mondván: a kanadaiak az arany kinyerése után távoznak, a ciános zagy viszont örök fenyegetés marad. De éppen ők nem voltak jelen. Nem sikerült tehát a zöldszervezeteknek a lakosságot mozgósítani. Az emberek közömbössége önvizsgálatra kell hogy késztes se a látványos, de gyakran öncélú akciókat szervező Greenpeacet vagy a civil társadalomra
