Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-19
13 költőpénznek. A többit kinekkinek a nevére szóló bankszámlára utaljuk át, hogy ha házasságot kötnek, és elhagyják intézményünket, legyen mivel nekivágniuk az új életnek. – Ami Nagyváradon történik kicsiben, írta egykor Ady Endre, eleve és jelképesen egész Magyarország sorsa. Szabó Dezső is hasonlóképpen fogalmazott, szerinte Nagyvárad keresztmetszete a környező világnak. Száz év múltán is elmondható ez a lovagkirály, Szent László szeretett városáról? – Váradon most is nagy a pezsgés, sz ellemiekben és anyagiakban egyaránt, ez a város mindig mindent hamar kihever. Mi sem akarunk lemaradni, a Kanonoksoron nemcsak orvosi rendelőt, tanintézeteket, de más kulturális létesítményeket is működtetünk, hatalmas magyar közkönyvtárunkat például sokan látogatják a kisiskolásoktól az egyetemi hallgatókig. – A 2004. december 5én megtartott magyarországi népszavazás és annak a végeredménye sok erdélyi ember lelkén ütött gyógyíthatatlan sebeket. – Csúnya szóval élve én akkor sem hőbörögtem. Tudomásul vett em, hogy mi a valóság. Az volt rá a válaszom, hogy a Várpalotán, igaz, akkor még kezdetleges állapotban meglevő Trianonmúzeum megerősödését, kiteljesedését minden módon támogatni kezdtem. És Makszim Gorkijról kezdtem beszélni. Arról a híres orosz íróról, akit szülőhazájában előszeretettel neveztek a forradalom viharmadarának. Gorkij ugyanis azt tartotta, s ezt több műfajban meg is írta, hogy a társadalmi viharok dühöngésének csak az adhat létjogosultságot, ha a föld színéről mindent elsöpörnek, ami nem mél tó az emberhez. KeletKözépEurópában is hatalmas vihart kavartak a rendszerváltó kilencvenes évek, és most mindnyájan feszülten várjuk, mit hoz számunkra ez az óriási szélvész. A fergetegnek ugyanis két fajtája ismeretes: a jótékony vihar megtisztítja a l evegőt, megerősíti a fák gyökérzetét. A romboló forgószél viszont fákat tép ki tövestül, házakat dönt le, településeket tesz a földdel egyenlővé. Minden áldott nap azért imádkozom, hogy ez a mi viharunk tisztítsa meg a levegőt körülöttünk, és erősítse a ma gyarság fájának gyökereit. vissza Gyurcsány: Merünk és tudunk változtatni - Az új nemzetpolitika értelmes reformokra épül itthon és a határon túl - Nosztalgia helyett fejlesztések Népszabadság • Nagy Csaba • 2006. augusztus 19. Füzes Oszkár • 2006. augusztus 19. Ahogy itthon, úgy a határon túli magyarság ügyeiben is reformokra van szükség. A miniszterelnök eltökélt, de kész vitázó párbeszédre is. Az új nemzetpolitika nagyobb szabadságra és intenzívebb fejlődésre alapoz. - A kiigazító csomagot sokan bírálják, a reformokat még többen hiányolják. - Amit Gyurcsánycsomagként ismernek, nem más, mint az egyensúly helyreállításának programja. A reformok arról szólnak, hogy igazságosabb és hatékonyabb szerkezetet teremtünk. Ez utóbbi teremti meg az egyensúly hosszú távú fenntarthatóságát. A reformok átalakítják a felelősségi viszonyokat. Miért vagyok felelős én, az egyén, és miért felelős az ország? Hajlandó vagyoke részt venni közteherviselésben? Hajlandó vagyok elfogadni a n ormák rendjét, vagy a normasértés országa maradunk? Két dologról van szó, de kétségtelen, hogy egymásba kapaszkodnak. Amihez mi hozzányúlunk, az a közigazgatás, egészségügy, oktatás, hosszú távon a nyugdíj. De egy reformgondolat van, ezt felszólító módban írják: felelős vagy magadért, családodért, nemzetedért! Az államigazgatásban már elkezdődött a reform. Az egészségügyben a legfontosabb kérdést eldöntöttük, nem állami egészségügy lesz, hanem biztosítási alapú. Az oktatási reform második üteme elkezdődött , a tennivalókat megalapozó elemzést szeptemberben nyilvánosságra hozzuk. A nyugdíjreform átfogó nagy ügyeiről ősszel kezdődhet az egyeztetés. A vitáktól nem kell félni, azok fontosak. Csak technikákról folyik politikai és szakmai egyeztetés. - Pontosan a technikákkal szemben várható ellenállás és esetleg vereség az önkormányzati választásokon. - Két nagy tárgyaláson van túl a két kormánypárti frakció a konvergenciaprogramról. A két kormánypártban nagyon erős a meggyőződés, hogy az időszaknak az a történ elmi feladata, hogy olykor 4050 éves, más ügyekben 56 éves problémákkal kell szembenézni és változtatni, majd építkezni, fejleszteni. Azaz az Új Magyarország fejlesztési programnak már egy új szerkezetre kell alapulnia. A kiigazítások egyensúlyt teremten ek, a reformok átalakítják a struktúrát, az építkezések pedig modernizálják. - Áldozatot hozhatunk, de látjuk a hasznát? - Mélyen hiszem, hogy helyes irányba megyünk a lényeget illetően. A mi felelősségünk, hogy jobban lehessen látni az alagút végét, az eredményt.
