Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-12
17 Információnk sz erint a Ficokabinet minimális célként azt szeretné elérni, hogy az energiaszolgáltató nagyvállalatok saját nyereségükből járuljanak hozzá a szegény rétegeket leginkább sújtó magas gáz- és a villanydíjak bizonyos kompenzálásához, illetve a munkába ingázók esetében a megnövekedett utazási költségeik csökkentéséhez. További tárgyalási forduló két hét múlva várható. vissza EMItábor – Az érdekvédelem két útja Erdély.ma [ 20060812 - 08:35:42 ] Forrás: Ferencz Csaba, Háromszék Tegnap fél tucat tartalmas előadással folytatódott az Erdélyi Magyar Ifjak tábora. Népesedéspolitika, történelem, székely múlt és jelen, gagauz és déltiroli tapasztalatok képezték az előadások gerincét. A délelőtt folyamán Csíki Sándor, a Pro Familia Tran silvania Egyesület elnöke, aki maga is nagycsaládos, a kategória nem túl rózsás helyzetét vázolta, és beszámolt nemrég szervezett tájékoztató jellegű útjukról. Az előadó kifejtette, hogy erős és népes családok nélkül aligha elképzelhető a magyar jövő Erdél yben. Egy másik előadásban Vekov Károly történész a Szoboszlayper kapcsán az ötvenes évek átfogó freskóját vázolta fel, amelynek diktatórikus jellege Szoboszlay Aladár aradi katolikus pap, az ellenállás, a másképp gondolkodás, a kommunista hatalom elleni szervezkedés egyik vezéralakjának életútja révén vált közérthetővé a hallgatóság számára. (Szoboszlayt tíz társával együtt 58ban végezték ki államellenes szervezkedés vádjával, a koncepciós perben összesen 57 személyt ítéltek el - a ferences Ervin atya é s a brassói Lay Imre egy nappal korábban volt a tábor vendége.) A délelőtt legérdekesebb előadását Garda Dezső RMDSZes képviselő és Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke tartotta. Székely múlt és jelenkori törekvések címmel előbbi röviden átte kintette a székely közösség katonai jellegéből fakadó sajátosságait. A székelyeket a magyaroktól épp ez a jelleg különböztette meg, ebből a minőségéből fakadtak kiváltságai és jellegzetességei is (kitartás, önfeláldozás), a hadviselés fejlődése pedig egész en a múlt század közepéig határozta meg a közösség változását is fejtette ki az előadó. Garda nem rejtette véka alá, hogy a székely közösség az RMDSZsikerpropaganda ellenére nem tudta visszaszerezni vagyonát (az erdőket például részben kapta vissza, és fa nélkül), mi több, legtöbbször a helyi vezetők akadályozzák meg a visszaszolgáltatást, becsapják, félrevezetik az embereket. Garda szerint a szövetség kormányon van ugyan, de nincs hatalma, hiszen például az oktatásért is felelős magyar miniszterelnökhely ettessel sem tudtak legalább önálló magyar karokat létrehozni a BabeBolyai Tudományegyetemen. Az RMDSZ a Magyar Népi Szövetség egykori útját járja jelentette ki a gyergyói képviselő. Árus Zsolt plasztikusan, több példával tűzdelve elemezte az elmúlt másf él évtized érdekképviseleti történetét. Szerinte az egy erős érdekképviselet elve nyilvánvalóan csődöt mondott, a visszaszerezni a javakat és a jogokat törekvés mára két pregnánsan elkülönülő törekvéssé változott. Az egyik tábor az egyéni „megmaradás és fe jlődés” vezérfonalát követi (maradjak meg székemben, maradjon a fizetésem, diplomataútlevelem, privilégiumaim, fejlődjenek a cégeim, bankszámláim stb.), ennek legfőbb kifejeződése a kis lépések politikája, amikor sok kis részeredmény elérésével, majd beta rtatásával lehet a jogküzdelem látszatát kelteni. A másik út, amelyet 2003 óta néhányan járnak: megfogalmazni az elvárásokat, részeredmények elfogadása nélkül szolgálni a közösség érdekeit. Árus számba vette a két út képviselőinek lehetőségeit, mozgásterét , erőforrásait. Véleménye szerint előbbi „ érdekvédők” Székelyföldön majdminden hatalmi pozíciót birtokolnak, országos szinten pedig jelentős érdekérvényesítő potenciállal rendelkeznek, mégsem használják ezeket. Például milyen pozitív hatása lett volna ann ak, hogy Markó Béla, a román kormány miniszterelnökhelyettese részt vesz, beszédet mond a ditrói nemzetgyűlésen vetette fel Árus, aki szerint ezzel szemben a másik oldal viszonylag rövid idő alatt elérte, hogy a világ hallott a romániai magyar kérdésről. A cél Székelyföld autonómiája, s ennek elérése csak idő kérdése mondta az előadó , és ennek az érdekek mentén való megvalósítása lehetséges forgatókönyvét is felvázolta. Szerinte ugyanis a szlovák példa is ezt mutatja, az RMDSZt mint kormánytényezőt nagy on hamar ejtik, vezetői úgy tudnak hatalomközelben maradni, ha lesz autonómia. Ezért most, a kisebbségi törvénytervezet „ klinikai halálának” időszakában ki kellene egészíteni azt Székelyföld autonómiastatútumával (az SZNT tervezete most is ott van a par lament asztalán), s talán először a szövetség életében alkalmazni a politikai zsarolás eszközét. Így válhat(na) Székelyföld autonómiája ismét Románia uniós csatlakozásának egyik fontos kérdésévé.
