Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-18
18 szerint a kormány és a szakszervezetek által összeállított c somag elősegíti a humánus elbocsátást, míg az elfogadásra váró szigorúbb törvénytervezet közelebb viszi a szabályozást a versenyszféra gyakorlatához. vissza Közalapítvány: lesz is, meg nem is Világgazdaság 20060718 Az államháztartási törvény módosításával kapcsolatos törvénycsomag a jövőre nézve megszünteti a közalapítványt mint szervezettípust. Az eddig alapításra jogosultak nem hozhatnak létre alapítványt, ahhoz nem csatlakozhatnak, és alapítói jog gyakorlására nem je lölhetők ki. A meglévő közalapítványok azonban – szigorúbb működési keretek között – fennmaradnak. A közalapítvány tevékenysége például újabb közfeladat ellátásával nem bővíthető. Pályázat kiírása nélkül évente vagyona öt százalékának mértékéig, de legfel jebb összesen egymillió forint támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra. Működéséről köteles évente beszámolni, és gazdálkodásának adatait nyilvánosságra hozni. Megszüntetésének indoka, hogy sokszor nem is lát el közfeladatot, és csak nyeli a közpénzeket. A közalapítványok egy része csak a nevében az, nem a részére elkülönített célvagyonból tevékenykedik, hanem évente költségvetési támogatást kap. Némelyik csak azért jött létre, hogy élvezze az alapítványi formával járó előnyöket. A közalapí tványok vagyona több tízmilliárd forintra tehető, éves állami támogatásuk 25 milliárd forint körül van. Az államháztartási törvény módosításával bevezetett úgynevezett támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzat szolgálhat a fennmaradó közalapítványok tá mogatására. Lehetővé teszi a közpénzek átláthatóbb, hatékonyabb, olcsóbb felhasználását, a civil szféra szakértőinek bevonását és érdemi hatáskörrel való felruházását a költségvetési támogatások döntéselőkészítésében. vissza Séta egy nem létező nemzetpolitika körül - Németh Zsolt: Cselekedni a jogsértések ismételgetése helyett MNO 2006. július 18. 3:58 Szerző: Udvardy Zoltán Vagy folyamatosan tükröt tart a kormány nem létező nemzetpolitikája elé a Fidesz, vagy megpróbálj a demonstrálni a határon túliak felé, hogy nemcsak az a kormány által megjelenített, ellenséges magatartás létezik az anyaország részéről – nyilatkozta Németh Zsolt az MNOnak. – Koncepciózusan folyik a határon túli magyarsággal kapcsolatban kialakított intézményi politika felszámolása. Megtett e mindent az ellenzék, elmente a Fidesz cselekvési lehetőségeinek végső határáig? – kérdeztük Németh Zsoltot, a parlament külügyi bizottságának fieszes alelnökét. – A Fidesz két dolgot tehet: egyrészt folyamatosa n számonkéri a kormányzaton a nemzetpolitika hiányát, hiszen ez már most meglehetősen komoly zavarokat okoz a határon túli magyarok körben. Ennek kereteit részben a parlament, részben a demokratikus politizálás eszközei jelentik. A másik lehetőség, hogy ot t, ahol lehet, demonstráljuk a határon túli magyarok iránt: nemcsak az az ellenséges magatartás létezik a határon túli magyarok irányában, amit a kormány megjelenít, hanem egy tényleges anyaország szerepét is próbálja a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a hozzá kapcsolódó civil holdudvar betölteni. Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy adott esetben az önkormányzati, testvérvárosi kapcsolatok, az egyházi közösségek és civil alapítványok közötti kapcsolatok mennyire szövik át az anyaország és a határon tú li magyarság kapcsolatait. Meggyőződésem szerint ma, ellenzéki helyzetben ez utóbbi tevékenység talán még fontosabb, mint hogy folyamatosan tükröt tartsunk a kormányzat nem létező határon túli és nemzetpolitikájával szemben. – Ebbe a furcsán nem létezővé tett nemzetpolitikába éppen beleillik a HTMH felszámolása. – A HTMH megszüntetése egy rendszerváltó vívmány megszüntetését jelenti: azt, hogy a határon túli magyarsággal önálló magyar kormányzati intézmény foglalkozzon, a rendszerváltozásnak volt az ere dménye. A rendszerváltozást megelőző évtizedek elnemzetlenítő politikájára adott válasz része volt, hogy önálló kormányzati intézmény foglalkozzon a határon túli ügyekkel. Minden kormányzati ciklus megőrizte az elmúlt 16 esztendőben ezt a fajta önálló keze lését a határon túli ügyeknek. Ugyanakkor közigazgatási szempontból is fölöttébb kérdéses, hogy el tudjae látni egy főosztály egy országos hatáskörű intézmény koordináló funkcióit. Nem az a kérdés, hogy
