Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-18
19 milyen minisztérium felügyelete alatt folyik a tevék enység, hanem hogy milyen hatáskörökkel. Az önálló HTMH megszüntetése, a funkció degradálása azzal fenyeget, hogy a határon túli magyar ügynek az államigazgatáson belül történő leértékelődése következik be. Egyértelmű a kormányzat jelzéseiből, hogy azt a m integy 100 fős szakembergárdát, amely az elmúlt évtizedekben a határon túli magyar problémával hivatásszerűen foglalkozott, megtizedelik és néhányan maradhatnak csak közszolgálatban. Ez olyan helyrehozhatatlan vétek, amely a határon túli magyarsággal szemb en felelőtlenség. – Mi lehet az oka annak, hogy a MÁÉRTet sem hívják össze egy ilyen helyzeten? – A Magyar Állandó Értekezletnek startégiai jelentősége van a magyar nemzetpolitikában, a Kárpátmedencei magyar szervezetek legmagasabb egyeztető fóruma vo lt. 1996ban a Hornkormány időszakában a baloldali kormány hozta létre ezt a fórumot, majd 1999ben, amikor MÁÉRT néven alakult mostani formájára, az összes parlamenti párt határozatilag is megerősítette. Az, hogy a kormányfő nem hívja össze a MÁÉRTet, e llentétben áll az MSZP eddigi gyakorlatával, a politikai megállapodással és az Országgyűlés határoszatával, összességében tehát jogsértő helyzet, hogy nem hajlandó működtetni – önkényesen – a kormányfő a Magyar Állandó Értekezletet. Valószínű, hogy annak a kijelentésnek a hátterében, hogy a miniszterelnök „kompromisszumképtelen MÁÉRTet nem működtet”, az az oka, hogy 204 novemberében, az utolsó MÁÉRTülésen valóban nem született kompromisszum. Nem az ellenzék hibájából: a két kormánypárt nem csatlakozott a 13 kárpátmedencei legitim szervezet közös állásfoglalásához. A határon túli magyarok, így a MÁÉRT önálló álláspontot foglalt el a kettős állampolgárság kérdésében, tehát nem fogadták el a kormánypárti „nem”re buzdító álláspontot. Mi a Fidesz részéről kés zen állunk az egyeztetésre és értetlenül állunk azokkal a vádakkal szemben, hogy ne lennénk hajlandóak a nemzetpolitika tekintetében párbeszédet folytatni a kormányzati tényezőkkel. – Volna miről beszélni: autonómiatörekvésekkel álltak elő a Székelyföldön , míg a Felvidéken, úgy tűnik, nem sok jó várható az elkövetkező időszakban a magyarság számára. – Az erdélyi autonómiatörekvések élvezik a Fidesz támogatását, azt az alapot jelenthetik, melyre ráépíthető az erdélyi magyarság részletesebb jövőképe. Épp ez ért fontos, hogy az erdélyi magyar nemzeti tanács törekvése mellett folyik a kuturális autonómia egy formájának vitája. Az európai uniós csatlakozási folyamatban még Brüsszel részéről is érdeklődés tapasztalható e tekintetben, mint ahogy a gazdasági fejles ztési régiók határainak átalakítása is folyamatban van Erdélyben. Ezért is fontos, hogy legyen egy székely európai uniós közigazgatási régió. Szlovákiában a három kormánypárttal összefüggésben azt hangsúlyoznám: aggasztó, hogy szélsőséges nézeteikről ismer t pártok hatalomra kerülhetnek, s hogy ennek következtében kiszorult a hatalomból a Magyar Koalíció Pártja. Kifejezetten magyarellenes koalíció jött létre. A magyar kormány óvatoskodó politikája nem jelent választ erre a helyzetre. Egyértelműen tiltakoznia kellett volna a Szlovák Nemzeti Párt kormányzati szerepvállalásával szemben Magyarországnak. Elhibázott a külügyminiszteri találkozó magyarországi formáját is, hiszen ez egyértelműen a nemzetközi nyomás vitorlájából fogta ki a szelet. Magyarország így tov ább folytatta azt a legitimációt nyújtó politikát, amit az MSZP Robert Fico pártjának már 1993ban is nyújtott, amikor besegített őt a szocialista pártcsalád keretei közé. Magyarországnak a szlovákiai magyarság helyzetétől kell függővé tenni a két ország k apcsolatait. Nem tudok arról, hogy amikor a szlovák külügyminiszter azt mondta, hogy nem válhatnak a kisebbség túszaivá ezek a kapcsolatok, magyar kollegája fölvetette volna az MKP által megfogalmazott aggodalmát, a magyar köztisztviselők elbocsátásától va ló félelmét szlovák kollegájának. vissza „Így is lehet”: XVII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdőn MNO 2006. július 18. 0:01 Ismét működik a MÁÉRT, egy asztalhoz ül Markó Béla és Tőkés László – legalábbis Tusnádfürdőn, ahol mától július 23ig tart a XVII. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor. A rendezvény, melyen Orbán Viktor is előadást tart, egyfajta magyar Woodstock is, melyen számos, neves hazai és romám előadó koncertezik. Autonómia és nemzetpolitika , „egy másik Magyarország” és „egy másik Románia”, a rendszerváltozás tévútjai és kudarcai: a kisebbségi lét közelmúltjának és jelenének elemzése áll a ma kezdődő XVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programjának középpontjában. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: a rendezvény keretében második alkalommal kerül sor Markó Béla és Tőkés László párbeszédére, melyre egyébként ritkán adódik alkalom.
