Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-13
24 alapszerződés aláírása. Így aztán tulajdonképpen nem is meglepő, hogy Ján Kubis nemes egyszerűséggel kijelenthette Budapesten: kormánya nem vállal felelősséget a szlovák pártok kisebbségellenes kijelentéseié rt. Ján Slota tehát mondhat bármit, hisz ő nem kormánytag. Enyhén erőltetett párhuzammal olyan ez, mintha Göncz Kinga leszögezné: Kuncze Gábor nyilatkozatainak közük nincs a Gyurcsánykormányhoz. Nem kétséges – s ezt a felvidéki magyarok érzik leginkább – , hogy válságos helyzet alakult ki a szlovák „katasztrófakoalíció” létrejöttével. A helyzet súlyáról talán tegnap világosabb képet kapott Gyurcsány Ferenc, miután az MKP vezetőivel is egyeztetett. Az mindenesetre az utóbbi néhány napban már világossá vált, hogy ezúttal sincs budapesti stratégia a Szlovákiában kialakult belpolitikai fejleményekre. Pedig Fico győzelme nem volt meglepő, és végső soron a természetes szövetségesnek számító Meciar – Slota páros bevonása a hatalomba sem jelentett derült égből villámc sapást. Továbbra is papíron létezik csupán magyar diplomácia. vissza Moldova félti függetlenségét - Chisinau elutasítja Traian Basescu román államfő nemzetegyesítési törekvéseit Magyar Nemzet 2006. július 13. Vladimir V oronin moldovai államfő cáfolja román kollégája, Traian Basescu minapi kijelentését, miszerint Bukarest felajánlotta a Pruton túli országnak, hogy a két állam együtt csatlakozzék az EUhoz. A román államfő nemzetegyesítési vízióján időközben brüsszeli dipl omaták és tiraszpoli szeparatisták is meghökkentek. Újfent kiéleződött a moldovai – román államközi konfliktus, amelyet ezúttal is a Bukarest által szövögetett nemzetegyesítési álmok robbantottak ki. Traian Basescu román államfő ugyanis nemrég kijelentette: a német újraegyesítés után Európában a román nemzet maradt az egyetlen, amely továbbra is két államra szakadva kénytelen élni. „Románia továbbra is két országra van szakítva, viszont az európai uniós csatlakozással együtt megvalósul az egyesülés is” – szö gezte le az elnök, utalva arra, hogy a Moldovai Köztársaságot a Ribbentrop – Molotov paktum révén csatolták a Szovjetunióhoz. Basescu azonban ennél figyelemre méltóbb kijelentést is tett, ismertetve: Bukarest felajánlotta a Pruton túli országnak és Vladimir Voronin államfőnek, hogy a két állam együtt csatlakozzék az Európai Unióhoz. A Moldovai Köztársaság elnöke azonban cáfolja bukaresti kollégája szavait. Voronin leszögezte: Románia hivatalosan sohasem állt elő Chisinaunak a közös integráció javaslatával, az t azonban sejtetni engedte, hogy nem hivatalos tárgyalások mégis folytak az ügyben. Voronin lehűtötte Basescu nemzetegyesítési törekvéseit, mondván: Moldova a közeljövőben csatlakozni fog az európai közösséghez, ennél tovább azonban nem hajlandó lépni az e gyesülés útján. Brüsszelben egyelőre nem tudják mire vélni a Traian Basescu által bedobott ötletet, annál is inkább, mivel véglegesen Románia 2007es EUcsatlakozása sem dőlt el, a volt szovjet tagköztársaság Moldova esetleges integrációja pedig nagymérték ben függ Oroszország beleegyezésétől is. Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője a minap bevallotta: teljesen újként hatottak számára a román államfő szavai, tudomása szerint ugyanis Bukarest nem egyeztetett Brüsszellel arr ól, hogy „csatolt áruként” bevinné magával az unióba Moldovát. Ezzel egy időben a Moldovai Köztársaság és Románia újraegyesítésének ötlete a transznisztriai hatóságok körében is meghökkenést okozott. Vladimir Antiufeev, a Chisinautól az 1992es polgárhábor ú idején kivált szakadár Dnyeszter menti köztársaság nemzetbiztonsági minisztere nemrégiben újságíróknak úgy nyilatkozott: a román államfő kijelentése után Tiraszpol javaslatot tesz a területén állomásozó orosz békefenntartó katonák létszámának növelésére. vissza Erdélyi emlékezés a „kis Kossuthra” - Kalotaszeg magyarsága fogadott fiának tekinti Vasvári Pált, az 1848as szabadságharc kiemelkedő alakját Magyar Nemzet 2006. július 13. Szerző: Rostás Szabolcs Idén is nagysz abású emléknapokkal tisztelgett a kalotaszegi magyarság az 1849ben az erdélyi tájegység határában hősi halált halt honvéd őrnagy, Vasvári Pál emléke előtt. Miközben tizenegy évvel ezelőtt román nacionalisták körében óriási felháborodást keltett a szabadsá gharcos tiszteletére emelt körösfői kopjafa, a település magyarsága ma már zavartalanul emlékezhet a régió magyarságáért vérét áldozó Vasvárira, akinek az életútja többek között azt üzeni a ma nemzedékének, hogy Erdélyben nem szabad hegemóniára törekedni, hanem minden közösségnek meg kell adni az önrendelkezést, az autonómiát.
