Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-13
25 Másfél millióan. A román lakosság száma 21,6 millió volt 2006. január elsején, ezen belül a magyarok a lakosság 6,6 százalékát képviselik – derül ki a bukaresti statisztikai hivatal kimutatásából. A fővárosban található az összlakosság 16,2 százaléka, ez 1 930 390 embert jelent. Bukarest után a legnépesebb városok sorában következik Constanta (306 200), Iasi (306 000), Temesvár (303 200), Craiova (299 200) és Kolozsvár (297 600). A ne mzeti kisebbségek aránya 10,5 százalék, összlétszámuk 2,3 millió. A magyarság létszáma 1431800. Második helyen a romák állnak 2,5 százalékkal (535 100 fő). Őket követik a németek 0,3 százalékot alkotva (59 800 fő). Az összes többi nemzeti kisebbség az orsz ág lakosságának 1,1 százalékát teszi ki. Vallási megoszlás szempontjából a romániai lakosság több mint nyolcvan százaléka ortodox, utánuk következnek a római katolikusok és a reformátusok. (MTI) Sajátos példája a szélsőséges román nacionalizmus „színevált ozásának” az erdélyi Körösfő. Tizenegy évvel ezelőtt még hatalmas tiltakozást váltott ki a román hatóságok részéről, hogy az ezer lelkes, sajátos népművészetéről messze földön híres, színtiszta magyar kalotaszegi község lakossága kopjafát emelt Vasvári Pál honvéd őrnagynak. Nem véletlenül, hiszen az 1848 – 49es magyar szabadságharc kiemelkedő alakja a román történetírás szerint ma is hóhérnak számít, aki negyvenezer ártatlan román lemészárlásáért felelős. Megvédték a kopjafát A körösfőieknek évekig húzódó perek árán sikerült megvédeniük a lebontástól a település református templomának tövében elhelyezett emlékoszlopot. „Ma már senkinek nem szúr szemet a kopjafa. Sőt időnként mondogatják is az emlékoszlopot korábban hevesen ellenző román önkormányzati képvi selők, hogy úgy megbánták az akkori felhajtást, mint a kutya, amelyik hetet kölykezett” – idézi fel a történteket Péntek László, a körösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke, elismerve, hogy a település számára óriási reklámot is jelentettek a magyarságot ért so rozatos támadások, amelyek miatt például számos magyarországi önkormányzat fogadta jelképesen örökbe a Vasvárikopjafát. Igaz, az intoleráns nacionalizmus ma sem szűnt meg teljesen, a község bejáratánál elhelyezett, kétnyelvű helységnévtáblákon ugyanis a m agyar feliratot román trikolór színekre festették le ismeretlenek. Tény viszont, hogy a körösfőieknek manapság már nem kell atrocitástól tartaniuk, amikor megrendezik az immár hagyománynak számító Vasvári Pálemléknapokat. Az ünnepségsorozat évről évre a s zabadságharcos (1826. július 14. – 1849. július 6.) születési, illetve elhalálozási évfordulójának időszakára épül, így ebben az évben a körösfői magyarság július 6 – 9. között hajtott fejet a mindössze 23 évesen elhunyt honvéd őrnagy emléke előtt. Noha Vasvár i a magyarországi Tiszabüdön született (a település később tiszteletére vette fel a Tiszavasvári nevet), az erdélyi tájegység magyarsága saját fiának tekinti a magyar honvédség néhai kiváló tisztjét. Nem véletlenül, hiszen az általa toborzott Rákócziszaba dcsapat sietett az Avram Iancu vezette mócseregek által rettegésben tartott kalotaszegi települések segítségére, hogy aztán a havasnagyfalusi fennsíkon vívott csatában vérét áldozza az erdélyi magyarokért és hazájáért. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közműv elődési Egyesület – utalva az erdélyi magyarság aktuális törekvéseire – úgy vélekedett: Vasvári életútja többek között azt üzeni a ma nemzedékének, hogy Erdélyben nem szabad hegemóniára törekedni, hanem minden közösségnek meg kell adni az önrendelkezést, a z autonómiát. Az idei emléknapokon tudományos előadássorozatot, a kis Kossuthnak is nevezett Vasvári Pál életútjának szentelt történelmi diákvetélkedőt, sakkversenyt, továbbá kerékpáros emlék- és teljesítménytúrát rendeztek a Kolozsvártól 43 kilométerre, a SebesKörös forrásánál fekvő nagyközségben, számos magyarországi civil szervezet és önkormányzat bevonásával. December 5. kihatása Érdekes, hogy miközben a körösfői kultúregylet kiváló kapcsolatokat ápol anyaországi civil szervezetekkel, a kettős állam polgárságról tartott 2004. december 5i népszavazás kudarca „összeugrasztotta” a Vasvárimítoszt ápoló erdélyi település, illetve a magyarországi Tiszavasvári önkormányzatát. A referendum sikertelensége miatt érzett keserűségében ugyanis a kalotaszegi közs ég polgármestere olyannyira megorrolt Tiszavasvári szocialista polgármesterére, hogy meghiúsultak a korábban megfogalmazott testvértelepülési törekvések. Eme pillanatnyi „haragszomrád” ellenére a kerékpáros teljesítménytúra mintegy harminc résztvevője közö tt egyaránt találni lehetett anyaországit, erdélyi magyart, illetve román nemzetiségűt. Elismerés lapunknak
