Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-06
21 külpolitika nem más, mint a belpolitikai törekvések folytatása a külkapcsolatokban (…)”. A rögtönzések, amelye kre a miniszterelnök kétségtelenül hajlamos, akár bejönnek, akár nem, csak to vább rontják Magyarország amúgy is megcsappant nemzetközi hitelét. Probléma a Budapest Analyses szerint, hogy globális ügyekben a magyar miniszterelnöknek nincs értékelhető álláspontja, de nem csak erről van szó. A regionális geopolitikai viszonyok – ha egyáltalán változnak – csak lassan változnak. Ha csak Ukrajnát és Sze rbiát vesszük, jövőbeli kapcsolatainkat nem lehet pusztán mosolydiplomáciával kezelni, vagy azzal elintézni, hogy ezek az államok kerüljenek be mihamarabb az Európai Unióba. Ezt az unió sem így látja. Az összeurópai biztonsági kérdéssé váló energiapolitika i ügyekben a magyar kormány legutóbbi manőv erei kérdőjeleket hagytak elemzői körökben. Veszélyes világban élünk. A bukott államok száma 1991 óta folyamatosan növekszik. A tárgykörben végzett egyik legújabb felmérés szerint 2006ban (12 indikátor alapján) h atvanra tehető a bukott államok száma, vagyis az ENSZ tagállamainak majd 30 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. E státusnak elsősorban belső okai vannak, de nem elhanyagolható a nemzetközi kapcsolatokban vétett hibák halmozása. Magyarország egyelőre nem tartozik e kat egóriába, de – mint elemzésében a Budapest Analyses figyelmeztet – a sorozatos kormányzati ballépések követke ztében könnyen ide kerülhet. Jó lenne, ha a magyar miniszterelnök felülvizsgálná álláspontját a külügyeket illetően – ezt most még m egteheti a költségvetés megterhelése és arcvesztés nélkül. vissza Kazahsztán nem fontos a külügynek Magyar Nemzet 2006. július 6. Megdöbbenve fogadtuk, hogy a Külügyminisztérium kezdeményezésére eltávolították tisztségé ből a tiszteletbeli kazah konzult – nyilatkozta tegnap lapunknak Varga Mihály, a képviseletnek otthont adó Karcag fideszes orszá ggyűlési képviselője. Mint arról korábban beszámoltunk, Horváth László megbízatását a Külügyminisztérium kén yszerítő erejű diplo máciai intézkedése nyomán vonta vissza Kazahsztán, noha a diplomata számottevő eredmény eket ért el a két ország kapcsolatainak fejlesztésében. Az Orbánkormány pénzügyminisztere szerint nyilvánvaló, hogy miután a konzult koncepciós ügy keretében, sz emélyes sértettségtől vezéreltetve eltávolították, a Külügyminisztérium fel kívánja számolni a tiszántúli térségben hosszú ideig egyedülálló konzulátust is. Ez arra utal, hogy a külügyi tárca számára a Franciaországnál ötször n agyobb, húszmillió lakosú és energia hordozókban bővelkedő Kazahsztán – amely a térségben egyedül Budapesten tart fenn nagykövetséget – nem fontos, nyilatkozta Varga Mihály. vissza Megújulásra váró külpolitika - Balázs Péter szerint tanulhatnánk nemzeti össz efogást a dáno któl Magyar Nemzet 2006. július 6. Szerző: Szentesi Zöldi László A magyar külpolitikának valamikor új irányt kell szabni – nyilatkozta lapunknak Balázs Péter egyetemi tanár, volt nagykövet. Leszögezte, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt ö rvendetes változásokat, de az apró lépések mégsem álltak össze egységes stratégiává. Balázs Péter elsősorban hazánk kezdeményezőképességét hiányolja a nagypol itikában, amely már csak azért is fontos, mert egy állam valódi súlyát az jelzi, ha másokért is ha tékonyan fel tud lépni. Kérdésünkre válaszolva a szakértő leszögezte: a szükséges külpolitikai és diplomáciai változások nem k ö- tődnek jobb- vagy baloldali kormányokhoz, hazánk külföldi érdekérvényesítését nem szabad a hazai parlamenti csatározás részévé te nni. Balázs Péter Dániát hozta fel példának, arrafelé ugyanis magától értetődő, hogy bárm ilyen ideológiát vagy politikai felfogást valljon is, a dán politikus a határt átlépve elsősorban dánként, Dániáért dolgozik. Külpolitikai ügyekben a nemzeti megegyezé s számunkra már csak azért is fontos, mert például a határon túli magyarságot a nemzetközi szervezetekben csak közösen, egyetértésben tudjuk hathatósan segíteni – zárta sz avait Balázs Péter. A magyar diplomáciának kétségkívül meg kell újulnia – véli Dérer Miklós külpolitikai elemző is. Egyúttal eml é- keztetett arra, hogy külpolitikánkban hagyományosan két irányzat figyelhető meg. Az első – amelyet akár ideol ogikusnak is nevezhetnénk – új stratégiát sürget, értékalapú, míg a másik pragmatikus lépések sorozatak ént valós í- taná meg az érdekképviseletet, és inkább érdekalapú. Az lenne az ideális, ha sikerülne egyensúlyt teremteni a két, önmagában is nagyon fontos irányultság között – szögezte le a szakértő. Hozzátette, a jelek szerint a magyar di plomácia irányítói d oktrinális megújulást szeretnének, ezért bizonyos mértékben konfliktusokat is vállalnak. Dérer Miklós úgy véli, a rendszerváltozás idején meghatározott hármas doktrína – euroatlanti integráció, jó kapcsolat a szomszédos országokkal, a határon túli magyarsá g támogatása – annak idején inkább különböző témáknak, ir á-
