Reggeli Sajtófigyelő, 2006. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-07-06
22 nyoknak számítottak. Hazánk uniós tagságával az első két téma rendeződött, a nemzetpolitikában azonban akadnak még adósságok. A szomszédos országok uniós csatlakozása nem minden esetben jár pozitív hatással az ottani kormányok kisebbségpolitikájára – tette hozzá a szakértő. A tartalmi megújulás szükségessége mellett intézményi és személyi kérdésekről is szót ejtett Gazdag Ferenc egy etemi tanár, biztonságpolitikai szakértő. Hangsúlyozta, hogy bár hazá nkban a Külügyminisztérium hagyományosan a három legfontosabb tárca egyike, az utóbbi időben mégis érthetetlen pozícióvesztést szenvedett. Gazdag Ferenc úgy véli, a Külügyminisztérium súlya és érdekérvényesítő képessége a kormányzaton belül érzékelhetően v issz aesett, aminek jól látható bizonyítékát bizonyos szakterületeknek – külgazdaságpolitika, uniós és határon túli m agyar ügyek – a Bem rakpartról történő elvonásában látja. Tekintettel ezek politikai súlyára, a stratégiai politikai tervezés szinte lehete tlen – tette hozzá a szakértő. Felhívta a figyelmet továbbá, hogy a rendszerváltozás óta nem először a külügyminiszter csak formailag irányít, valójában a miniszterelnök a terület valódi gazdája. Gazdag F erenc a mai helyzettel kapcsolatosan leszögezte: Gyu rcsány Ferenc eddigi nemzetközi tevékenységében zavarba ejtő botlásokat tapasztalhattunk, míg egy sor lényeges kérdésben a magyar diplomácia egyszerűen néma maradt. A külügyi területhez nem értő Göncz Kinga kinevezése pedig azt üzeni nyíltan az egyébként s zakmailag felkészült apparátusnak, hogy mostantól csak a végrehajtást bízzák rájuk – szögezte le Gazdag Ferenc. vissza A regionálisnál erősebb a nemzeti identitás - Veres Valér kolozsvári szociológus az erdélyi m agyarok n épességfogyásáról, önmeghatározásáról Magyar Nemzet 2006. július 6. Szerző: Rostás Szabolcs A kivándorlás csökkentésére, a gyermekvállalási kedv serkentésére, a szülőföldön maradásra elsősorban Románia gazdasági helyzetének javulása hozhat gyógyírt az er délyi magyarság számára – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Veres Valér kolozsvári szociológus. A társadalomkutató ugyanakkor úgy véli, a közösségnek továbbra is szüksége lesz anyaországi támogatásra, főleg a szórványvidéken. Veres Valér (34 éve s) a kolozsvári Babes – Bolyai Tudományegyetem szociológia szakán szerzett diplomát, majd magyarországi részképzésen vett részt az ELTE Szociológia Intézetében. A társadalomtudományok területén eredményes kutatásokat végez, foglalkozik szociológiával, demogr áfiával, foglalkozásszerkezeti és migrációs vizsgálatokkal, különösen kiemelkedők az identitásra, az erdélyi ifjúságra és népesedésre vonatkozó eredményei. 2004től főállású egyetemi adjunktus a BBTE szociológia tanszékén, emellett a Kolozsvári Magyar Egye temi Intézetszövetség igazgatója és a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány elnöke. Erdélyben a romániai magyarság létszámcsökkenése, a lesújtó demográfiai mutatók miatt időről időre megkonga tják a vészharangot. Mik a lehetséges okai a népességfogyásn ak: a gazdasági helyzet, a kisebbségi lét, az asszimil á- ció, az elvándorlás? – Az 1992es és a 2002es romániai népszámlálás közötti népességfogyás egyik fő oka – amely a fogyás mintegy ötven százalékát eredményezte – , hogy kevesebben születnek, mint ahánya n meghalnak. A másik jelentős ok a kivándorlás, ami további, mintegy negyvenszázalékos arányt képvisel. A fennmaradó öttíz százalék nevezhető úgynevezett asszimilációs veszteségnek. Ez jelentheti a klaszszikus asszimilációt, amikor valaki egy generáción k eresztül elrománosodik, de olyan esetet is, amikor egy roma népesség egy része korábban magyarnak vallotta magát, míg ma már nem. A népességfogyás egyik legfontosabb oka a gazdasági helyzet. Közép- és KeletEurópában a népesség jelentős része számára élets zínvonalcsökkenést hozott a rendszerváltás, s ez főleg a gye rmekvállalásra hat ki, amit persze más tényezők is befolyásolnak. A kisebbségi lét elsősorban a kivándorlás útján járul hozzá a létszámcsökkenéshez. Természetesen ennek is a gazdasági helyzet a f ő oka, de az a sajátos helyzet, hogy az erdélyi magyarok Magyarországra mint anyaországba vándorolhatnak, megkönnyíti mindezt. Az utóbbi években viszont már az a tendencia, hogy a romániai magyarok többsége – a románokhoz hasonlóan – nyugatab bra megy dolgo zni, nem pedig Magyarországra. Az asszimiláció megint csak kapcsolatban áll a kisebbségi helyze ttel, főleg abban az értelemben, hogy a szórványban élő magyarok jobban ki vannak téve ennek a veszélynek. Els ő- sorban a természetes aszszimilációra gondolok, ami kor kis létszámuk miatt a párválasztás jelentős mértékben r ománok közül kerül ki, de szórványhelyzetben a magyar oktatási és kulturális intézmények viszonylagos hiánya is ezt erősíti. – Mi hozhat előremutató megoldást e téren? – Pozitív tendencia, hogy Rom ánia gazdasági helyzete javul, ezáltal kismértékben, de nő a gyermekvállalási kedv. Fontos szempont még az ország család- és népességpolitikája, például a kétéves gyermeknevelési szabadság idején a 60 ezer forintnak megfelelő állami juttatás, amely szintén serkentő hatású. Ugyancsak a gazdasági helyzet jav ulása jelent gyógyírt a kivándorlás csökkentésére, viszont ebben az esetben Románia várható EUcsatlakozása nem
