Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-22
23 – A közös európai külpolitika széles kontúrokkal fest, mert a nemzeti érdekek eléggé színesek. Oroszország irányába tartós lesz a nyitás. Ma gyarországnak ez biztonsági, gazdasági és kulturális érdeke egyaránt. Itt nekünk nem kell mást csinálni, mint az előző időszak nagyon intenzív építkezését folyatni. Én ma már Putyin elnökkel majdnem olyan rendszeresen beszélek telefonon, bejelentés nélkül, mint bármely európai uniós tagország vezetőjével. Ez már olyan hétköznapi esemény, hogy nem jelentjük be. Balkánügyben Magyarországnak sokat kell építkeznie, az Unió és a NATO Balkánszakértőjévé kell válnia. Én magam is sokat fogok ennek érdekében ten ni. És akkor mehetünk messzebb, hogy mit gondolunk DélKeletÁzsiáról, az atlanti viszonyról. Nem, nem. Engem az érdekel elsősorban, hogy mit gondol Romániáról ezekben a képletekben. Lehet szövetséges, partner, vetélytárs a térségben? – Az túlzottan f eketefehér, amit Ön mond. Ennél lényegesen sokrétűbb a viszonyunk: bizonyos helyzetekben lehetünk szövetségesek, máskor partnerek és még egészséges versengés is lehet közöttünk egyes területeken. Ma még, külpolitikai ügyeket illetően balkáni kérdésekben v an szoros együttműködésünk – ráadásul úgy, hogy Magyarország számára ez a kérdés belpolitikai vonatkozású is és az uniós politizálásunknak is jelentős eleme. Azt gondolom, nem is annyira a hagyományos külpolitikai terepeken kell próbálgatnia a két országna k az együttműködést, hanem olyan ügyeket keresni, találni, amelyekben együtt biztosan többre megyünk, mint különkülön. Külügyminisztere egy szociálpolitikus. – Külügyminiszterem egy politikus. A szociálpolitikából jön. Nem? Ennek lehet üzenetérték e. Ez áthelyezheti a hangsúlyokat. Nem lehet eltekinteni az eddigi munkájától. És szerintem nem is kell. – Nagyon is szempontom volt felkérésekor, hogy nem hagyományos diplomata. Azt kerestem, hogy a külügy meglehetősen ezoterikus, kicsikét zárt és miszt ikus világát hogyan lehet oldani. A külpolitika nem más, mint a belpolitikai törekvések folytatása külkapcsolatokban, nincs elkülönülő külpolitika. És ehhez kerestem jó partnert. Gondolkodtam ennél sokkal extrémebb megoldásban is, be kell hogy valljam. De most már érdektelen, hogy mi is volt az. Azon túl, hogy Göncz Kinga nem a hagyományos diplomáciai világból jön, azért volt jó választás, mert világos az üzenete. Magyarország legfontosabb elköteleződése Európa, és ebben az elköteleződésben fontos a civil jelleg, fontos a szociálisgazdasági modell építésének a szándéka. Praktikus ügyekkel kell foglalkozni a külpolitikában – mint például a szociális ügyek – , nem pedig valami sejtelmes, kibogozhatatlan ügyekkel. A külügyi miszticizmus oldása mellett Ön a határon túli ügyekre épült bürokrácia leépítésébe is belefogott. Mi lesz ebből? – Nem akarok pontatlan számot mondani, de úgy tudom, hogy nyolcvanan foglalkoznak a határon túli ügyek bonyolításával. Amikor én ezt megtudtam, nem akartam hinni a szememnek . Mi a csuda van ott, nyolcvan embernek való munka? A határon túli magyarokkal való kapcsolattartás nem elvont hivatali feladat. Ezek oktatási, művelődési, informatikai ügyek. Ezekben él a kapcsolat. Ezt koordinálni kell és lehet, nagyjából egy tucat ember rel. És innen kell, a miniszterelnök környékéről, mert innen lehet ezt a koordinációt elvégezni.
