Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-02
16 pedig megállapítható: Montenegró függetlensége egy aktuálpolitikai é s egy regionális fejlődés eredménye, a szerb nyelv és a sajátos szerbmontenegrói kultúra azonban semmilyen formában nem szorul vissza az új állam megalakulásával. A montenegróiak szerb gyökerét ugyanis maguk a függetlenség hívői sem kérdőjelezik meg. A sz lovének, a horvátok és a macedónok nemzetközileg elismert önálló államot hoztak létre. Ezek közül Szlovénia már a NATO és az EU sikeres tagja, amire az euro 2007ben tervezett bevezetése is utal. A volt Jugoszlávia területén a koszovói albánság tulajdonkép pen elérte kitűzött célját: Koszovó 90%a biztosan nem fog Belgrádtól függeni. Bár a tartomány jövője még nagyon sok megoldandó problémát fog okozni, az albánság kialakította második államalakulatának alapjait, ami egyenes következménye annak a folyamatnak , hogy 2025re az albánok lesznek a Balkán legnagyobb lélekszámú népe a jelenlegi demográfiai folyamatok mellett. Ráadásul mára az albánság Macedóniában is komoly eredményeket ért el a helyi hivatalos nyelv és a kisebbségi kollektív jogok biztosításának te rületén. Ami pedig a bosnyákokat illeti, annak ellenére, hogy ők hozták a legnagyobb áldozatot a háborúban, végülis Szarajevó központtal kialakították egy muzulmán államalakulat magját. A térség egyetlen népcsoportja, mely semmilyen eredményt nem ért el, a z a vajdasági magyarság. A Vajdaság északbácskai és a Tisza jobboldali partján többséget alkotó 300.000350.000es magyar kisebbség 2006ban csak egy legitimitásában megkérdőjelezhető, érdemi jogkörrel nem rendelkező autonómia tanácsnak nevezett intézménn yel rendelkezik nemzeti létének megéléséhez. Azok törekvések, melyek egy működő autonómia elérését tűzték ki célul, és melyek hosszú távon is garantálni tudnák a megmaradást, rendre meghiusultak. A vajdasági magyarok közül az elmúlt időszakban mintegy 50.0 00en hagyták el Szerbiát, többségében fiatalok. Azok a területek, ahol a magyarok többséget alkotnak, folyamatosan zsugorodnak. A magyar kisebbség gyengének bizonyult ahhoz, hogy felhívja a nemzetközi szervezetek figyelmét a szerb menekültek betelepítésér e az általa lakott területekre, az etnikai arányok megváltoztatására. Ráadásul Montenegró függetlenségével új szerb menekültek megjelenése sem zárható ki. Mindemellett az is megfigyelhető folyamat, hogy Koszovó és Montenegró elvesztése következtében Belgrá d korlátozni szeretné utolsó, némi önállósággal rendelkező tartományának, a Vajdaságnak autonóm jogköreit az ott lakó kisebbségek és a vajdasági szerbek jelentős részének akarata ellenére. A vajdasági magyarság gyenge érdekérvényesítő képességének egyik m agyarázata a politikai érdekképviselet belső válsága. Az 1990es évek elején Szerbián megalakult a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK). Ez a szervezet a legnehezebb miloševići időkben még képes volt megszervezni a magyar közösséget, és meg tud ta fogalmazni igényét az autonómiára. Kezdeti támogatottságát jól mutatta, hogy a magyar kisebbség szavazatainak 80%át szerezte meg, és volt olyan parlamenti választás, melynek eredményeként a VMDK volt az akkori szerb rezsim demokratikus ellenzékének leg erősebb politikai szervezete. Az 1990es évek közepén azonban a „történelminek” nevezett VMDK szétesett. Ennek részben az volt az oka, hogy a párt vezetése összekülönbözött saját önkormányzati képviselőivel (amiben szerepet játszhatott néhány vezetőjének a miloševići szerb titkosrendőrséghez fűződő kapcsolata is). Ezek után alakult meg elsősorban a VMDK volt önkormányzati vezetőiből a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), és a régi vezetőség megalakította a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot (néhányan tovább mű ködtették az eljelentéktelenedett VMDKt is). Az eredeti pártstruktúra bomlasztásában szerepet játszott a miloševići erők és a magyarországi szocialista Hornkormány összejátszása. Milošević számára ugyanis kezdett kellemetlenné válni a legitim magyar elle nzéki erő, a magyar szocialisták pedig nem nézték jó szemmel a VMDK és a magyarországi jobboldali ellenzéki pártok közti szoros együttműködést, ezért elősegítették a VMSZ megalakulását. Rövid időn belül a VMSZ lett az egyetlen jelentősebb magyar politikai párt, a többi apró, lokális erővé süllyedt. A VMSZ a mai napig meg tudott őrizni néhány polgármesteri posztot (bár újabban befolyása az önkormányzatokban is csökken részben az etnikai arányok megváltozása, részben a magyar szavazók elfordulása miatt). Az o rszágos politikából a legutolsó választásokon kiszorult. A következő parlamenti választásokon a választójogi törvény módosítása miatt ismét lehetősége lesz a magyar kisebbségnek néhány képviselőt a belgrádi parlamentben juttatni. A VMSZ tekintélyét szintén csorbította, hogy néhány politikusa korrupciós ügyek gyanújába keveredett. A legutóbbi tartományi és helyhatósági választásokon a vajdasági magyaroknak immár csak 40%a szavazott magyar pártokra. A vajdasági magyarság érdekérvényesítő képességét tovább g yengítette a magyar kormányok kisebbségpolitikája is. Az 19982002 közötti jobboldali Orbánkormányt leszámítva egyetlen magyar kabinet sem vállalt fel semmilyen nemzetközi vitát a vajdasági magyarok védelmében. Pedig a magyar kormányok jól kihasználhatták volna nemzetközi elismertségüket vagy az euroatlanti integráció területén meglévő előnyüket a határon túli magyarság érdekében. A baloldali magyar kormányok kerülik a nemzetközi vitákat, így különböztetve meg
