Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-16
5 Hibaigazítás Krónika, 06.16. Tévesen idéztük Komlós Attilát a csütörtöki újságunk Bejelentették a HTMH megszűnését című cikkében. Komlós nem főosztályvezetője hane m elnöke a hivatalnak. Az érintettől és olvasóinktól elnézést kérünk. vissza Korhecz Tamás átvette az első kétnyelvű, szerbmagyar személyigazolványt Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. június 15. , csütörtök (MTI) - A vajdasági magyarok közül elsőként vette át csütörtökön az új kétnyelvű, szerbmagyar személyigazolványt Korhecz Tamás vajdasági kormányalelnök, kisebbségügyi és államigazgatási miniszter. A dokumentumot Vojin Kojic, a szabadkai be lügyi titkárság illetékese nyújtotta át, és ezzel voltaképpen meg is kezdődött a kétnyelvű személyi okmányok átadása azon délvidéki magyaroknak, akik ezt igénylik. Ez kézzelfogható eredménye a Vajdasági Magyar Szövetség és a szerbiai kormány vezetői kö zött tavaly novemberben megkezdett tárgyalássorozatnak, amely a vajdasági kisebbségek, közöttük is elsősorban a magyarok helyzetének javítását szolgálja. Az elmúlt hónapokban Korhecz számos esetben tárgyalt szerbiai miniszterekkel, Dragan Jocic belügyminis zterrel pedig február végén állapodott meg a kétnyelvű személyigazolványok kiadatásáról. A dokumentum átvétele után a politikus közölte az MTIvel: azt tartja feladatának, hogy minél több területen megszűntesse a meghirdetett jog és a gyakorlat közötti különbséget, a kétnyelvű személyi okmányok nyomtatása pedig része ennek a folyamatnak. "Amennyiben arról beszélünk, hogy jogállamot építünk, akkor ilyen lépésekre van szükség. Léptennyomon erősítjük a kisebbségek jelenlétét különféle állami szolgálatokba n, és ezt a folyamatot folytatni kell, ami állandó munkát és odafigyelést igényel" - mondta Korhecz, aki azért akarta jelképesen átvenni az első kétnyelvű személyigazolványt, hogy ezzel is bátorítsa az embereket jogaik gyakorlására. A jövő év elejétől Szerbiában megkezdődik az új, korszerű, "intelligens" személyigazolványok kiadása, de a miniszter azon a véleményen van, hogy nem kell várni a jogok érvényesítésére a jövő évig (az új személyi okmányok is kétnyelvűek lesznek). A szerbiai törvények szer int a nemzeti kisebbségek képviselői kétnyelvű személyigazolvánnyal rendelkezhetnek azokban a járásokban, ahol hivatalos használatban van a nyelvük, de e jog érvényesítése mindmáig váratott magára. vissza Az uniós alkotmányr ól határozni habozók döntését sürgették vezető EUpolitikusok a csúcson S. Tóth László és Veres Béla, az MTI tudósítói jelentik: Brüsszel, 2006. június 15., csütörtök (MTI) - Sürgette több vezető európai uniós politikus csütörtökön, az EUtagország ok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján, hogy az alkotmányos szerződés ügyében foglaljanak állást mindazok a tagországok, amelyek eddig még nem nyilatkoztak a témában. Az EU jövője, azon belül az alkotmány sorsa a fő téma a csúcsértekezleten, mivel lejárt a tavalyi negatív kimenetelű franciaországi és hollandiai népszavazások után indított egyéves töprengési időszak. Mások mellett Josep Borrell Fontelles, az Európai Parlament elnöke a csúcs résztvevőivel folytatott találkozóján, illetve az utána tartott sajtótájékoztatón is elengedhetetlennek nevezte, hogy a tagországok folytassák a ratifikációs folyamatot. Jóllehet az alkotmány életbe léptetéséhez teljes egyhangúság kell, nem mindegy, hogy hány tagállamban nem sikerül ratifikálni - mutatot t rá. Tizenöt EUtagállam - köztük Magyarország - már jóváhagyta az uniós alkotmányt. Franciaországban és Hollandiában egyértelműen megrekedt a folyamat, ugyanakkor Lengyelország, Portugália, Csehország, Svédország, Írország, NagyBritannia és Dánia mé g nem döntött a jóváhagyásról. A csúcs előtti nyilatkozatában Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő kizárta, hogy országa továbbhaladna a ratifikációs folyamattal, amíg a francia és a holland vezetés nem dönt, milyen lépéseket tudna tenni az uniót intéz ményes válságba taszított népszavazások utáni belső helyzet megoldása érdekében. Más vezetők - köztük Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, aki soros uniós elnökként a brüsszeli csúcs házigazdája - ugyancsak úgy vélték, hogy amíg Párizs és Hága nem nyi latkozik, nehéz döntést hozni a továbblépésről. Abban ugyanakkor - a nyomásgyakorlás ellenére - lényegében egyetértés van a tagországok között, hogy sem Franciaországtól, sem Hollandiától nem várható érdemi határozat a témában a jövő évi választások e lőtt.
