Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-13
20 A második nagygyűlés szervezői egyébként már jelezték: azt szeretnék, ha a Ditróban elfogadandó határozat a z általános elveken túl konkrét követeléseket, határidőket is tartalmazna. „Azt szeretnék, hogy a határozat az 1918as gyulafehérvári mintájára szülessen meg, hiszen az akkori ígéreteket Románia azóta sem váltotta be” – vallják a szervezők. Szerintük a szé kely népnek ugyanúgy alapvető joga saját sorsáról dönteni, mint ahogy joguk volt ugyanehhez 1918ban az erdélyi románoknak. Gazda Zoltán Trianonnal kapcsolatos szavait Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hétvégi aradi sajt ó- tájékoztatóján „értelme tlen politikai nyilatkozatnak" minősítette. Az RMDSZen belül fel sem merül a trianoni békeszerződés felülvizsgálata – szögezte le Borbély, aki szerint a romániai magyarság problémáit nem fenyeget ő- zésekkel, hanem politikai párbeszéd útján kell megoldani. E hhez pedig nem a múltba kell visszatérni, hanem előre kell nézni – tette hozzá. vissza Dobos László: ÖNRENDELKEZÉST! Felvidék.ma Dátum: 20060613 05:42 Forrás: Szabad Újság A szlovákiai magyarságnak nincs összefüggően m egírt igaz történelme. A Madách Könyv- és Lapkiadó vállalk ozott erre. Szarka László Felvidékről származó, kiváló történészt kértük fel, hogy álljon a sor élére. Közel egy tucat hazai és magyarországi történelemíró, kutató kezdte el munkáját... A mai KözépEurópa Trianonnal kezdődött. Magyarország közvetlen szomszédai nemzetállammá alakultak; Sze rbia, Románia, Csehszlovákia. A felsorolt államok mindegyike lekanyarított egy kis – ma már így is mondható – országnyi területet. Így jöttek létre a nemzeti nacion alizmusok, gazdasági nacionalizmusok, történelmi nacionali zmusok, s a magyar nemzeti közösségek mindmáig másodrendű polgárok a felsorolt államok területén. 1919től a magyar nemzetiségek máig érő létküzdelmet folytatnak nyelvünkért, műveltségünkért, anyag i létünkért. Egyenlőtlen létküzdelem, egyenlőtlen erőviszonyok. Trianon óta a magyarság történelmének kegyetlen századát élte meg. Két nagyhatalom, világhódító éhsége: a n é- met fasizmus, az orosz bolsevizmus. S ahogy már említettem, Kárpátmedencei nacional ista nemzetállamok dikt atúrája. Csehszlovákiában, Szlovákiában kollektív bűnösség elve, ami alapjában a féktelen bosszúállás csinálmánya mindvégig érvényben van. A történelem nagy eseményeit, sikeres csatáit előbb a győztes mondja el. Ilyen volt Beneš, aki 1940ben a németek elől Angliába emigrált, innen küldözte magyarellenes dekrétumait (rendeleteit). Beneš már 1943. december 21én bejelentette, hogy „az eljövendő Csehszlovákia a csehek, a szlovákok és a kárpátaljai nép nemzetállama lesz”. Majd ehhez tár sul a kommunisták támogatása: Klement Gottwald 1944ben a moszkvai rádióban azt nyilatkozta: országunkat hamarosan megtisztítjuk a piszkos német és magyar árulóktól. Néhány hónap után ezt meg is tetézte: szláv államot építünk, melynek demokratikus jogait a csehek, a szlovákok, az ukránok élvezhetik, a magyarok és a németek nem. Gustáv Husák élő elmondásából tudom, hogy „1945 márciusában tárgyaló delegáció tagjaként Moszkvában já rtam. Sztálin meghívott bennünket a Kreml vetítőtermébe, ahol lejátszották a Budapest ostromáról szóló tudósítói felvételeket. »Így kell, ez kell a magyar oknak. Most kell őket elintézni«.” 1947 októberében Vladimír Klementis külügyminiszter a következő javaslatot terjesztette a kormány elé: „A lakosság egy csoportját úgy lehetne szétverni, hogy az már ne alkothasson összefüggő tömböt, és így már nem jelent hetnek viszályt”. A beneši dekrétum és a kassai kormányprogram 1945 május 19én keltezett, ami már a gyakorlati végrehajtást, vagyonelkobzást, kitelepítést pontosította... A zsidók pusztítására hasonlított mindez... Állatok szintjén, egymás hegyinhátán. .. Sok tízezer ártatlan magyar lett lealacsonyított földönfutóvá... Sajnos, kevesen ismerik a XX. sz á- zad legundorítóbb pusztító törvénygyűjteményét, a beneši dekrétumokat. 1919től a kisebbségi magyar nemzetis é- gek máig érő létküzdelmet folytatnak nyelvünkért, műveltségünkért, anyagi létünkért... Egyenlőtlen küzdelem és egyenlőtlen erőviszonyok.
