Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-13
21 Parlament i választások előtt állunk. Programok egymás mellett és egymás ellen. Egymáshoz közelítenek a szöve tkező szándékok, szöges ellentétek, a hatalom csábítása és megszerzése. Vízválasztó szlovák nemzeti szín. Aláre ndelt a magyar megnyilvánulás. Az 1989es ren dszerváltással választások útján bejuthattunk a szlovák parlamentbe. Remény, de szembe találtuk magunkat a „friss” magyarellenességgel. Egymás után: a magyar nyelvhasználatot csonkító erőszakos nyelvtörv é- nyek, a „demokrácia béklyói”, Mečiar magyarellenes „ hősiessége”. Úgy látszik, minden parlamenti választás előtt felbukkan egy magyarellenes szlovák nagy valaki. Most Ján Slota riogatja és fenyegeti a magyarokat. Igen, van ennek egy kínos megmosolyogtató humora, de ezenkívül egy felh á- borító komolysága. Egy párt elnöke milyen alapon s milyen jogon rugdossa, csúfolja évek óta a szlovákiai magy arokat – sőt az egész magyarságot?! Prágában a közelmúltban a nagy szent hazafinak szobrot emeltek. Beneš szobor alakjában is hat. Lehet rá hiva tkozni sokféleként, nem v esztette törvényi erejét. Hisz Ján Slota kirohanásaiban jelen van, csak ismételni, ismételni a világ végéig... Pusztítani kell a magyarokat, mert hát hogyan kerültek ide? Egyáltalán mit keresnek itt? Slota már ott tart, hogy a magyarok alaktalan, görbelábú , apró, a föld alól előbújt krampuszok voltak. Micsoda történelemi smeret! Micsoda primitív gyűlölet!... Ján Slota a magyar honfoglalás ideológusa! Hiszékeny volt az MKP, amikor 1998as kormányzásának idején abban az igazságos változásban bízott, hogy a sz ázezer magyar földönfutásának újraértelmezése megtörténik. Csehek, szlovákok Benešt védik, mint történelmi szent embert. Lelkük rajta. Beneš a mi nemzetünkben „a magyar holokauszt atyja”. A felvidéki Mohács. Megéltük, megtapasztalhattuk, ajánlom magunknak amíg nem állítottunk emlékművet a Gulagba, a Csehországba, Magyarországra hurcoltak jegyzékével – tegyük meg ezt. A Benešügy a csehszlovákoknak mást jelent, mint nekünk... Hol van a kárpótlás? Hisz az utókor megteheti. A szlovákiai magyar református egyh ázat meztelenre vetkőztették. Elkobzott tulajdonaikat máig sem rendezték... Templomok, iskolák, erdők és földterületek. Igen, a kártérítés állandó mondandója lehet jelenünknek. Hallani és látni itt FelsőCsallóköz őstulajdonosainak (akiket Csehországba va gy Magyarországra sepertek) földjét másod, harmadrendű tulajdonosok nagy pénzekért árusítják. Igen, igazságtevés helyett kapzsi újgazdagok. A szlovákiai magyarok politizálásának kezdete? Kisebb számszerűségünk okán másodrendűek vagyunk. Ez hat á- rozza meg emberi, erkölcsi, politikai magatartásunkat. S mi ennek a haszna? Mi ennek a társadalmi és politikai viszonzása? Sok mindenki kérdezhetné ezt. A magyar kisebbségi politika társadalmi viszonyulása a szlovák ne mzeti léthez egyszerűen pozitív. A szlovákiai ma gyar magatartás hozzátett a szlovák politika demokratizálása egye nsúlyának alakításához. Aki figyelte az elmúlt évek szlovák – magyar véleménycserés műsorait, a magyar jelenlét megoldásokat, egyensúlyt kereső magatartás volt. Hányszor került arra sor, hogy a magyar magatartás tartotta meg a kormánykoalíció egységét? Szerintem a magyar jelentlét és magatartás európai rangú véleményeket tesz le az asztalra. S mi ennek a viszonzása? Az MKP országlása két időszakában (8 év) számos, nemzeti létünket erősítő szerv ezetek sorát vette le a parlament, illetve a kormány asztaláról. Csak a fontosabbakat említem: 1. Az első négy évben nyilatkozatban kellett lemondani a magyar egyetemről (Komárom) 2. A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája – a koalíció tagja i nem voltak hajlandók a magyar nyelvet regionális nyelvvé emelni. Felháborító, hogy a felvidéki magyar beszédet csak helyi nyelvnek tekintik. 3. Az MKP programra tűzte, hogy önkormányzati szintre emeljék a nemzetiségi kultúra anyagi támogatását... Nem men t. 4. 1998ban az MKP hiszékenyen lemondta az autonómia igényét, illetve tervezetét. Hosszú lenne a szlovákiai magyarság léte súlyos gondjainak sorolása... Legnagyobb tételek a megélhetés, az érv é- nyesülés... A szlovákiai magyarság nagy része szegény, nélk ülözve él. Az ígérgetések keveset mondanak, vagy semmit. Fakul a nemzeti érzés, soványodik a műveltség... Már fájó sorolni elmaradottságunk tételeit.
