Reggeli Sajtófigyelő, 2006. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-06-13
16 a MeHen belüli szakállamtitkárság szintjére történő áthelyezése az ügy leértékelését jelenti, különösen azért, mert olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a Határon Tú li Magyarok Hivatalának drasztikus leépítéssel kell szembesü lnie. Ez a kettő együtt – a hivatal önállóságának mint országos hatáskörű hivatalnak a megszüntetése, valamint a tervezett leépítés – kifejezetten aggodalommal tölt el bennünket” – mondta a fidesz es politikus. Szabó Vilmos – aki a MeH politikai államtitkáraként korábban a határon túli magyarok ügyeiért is felelt – lapunknak elmondta, az új kormányban nem lesz tisztsége. A szocialista politikus ugyanakkor kerülte a választ a HTMHt érintő tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. A HTMHt 1992ben hozták létre azzal a céllal, hogy részt vállaljon a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatos kormányzati döntések előkészítésében, a kisebbségpolitikai koncepció kialakításában és érvényesít é- sében. Feladatai között szerepel többek között a közreműködés a minisztériumok határon túli magyarsággal ka pcsolatos tevékenységében, a törvényelőkészítés figyelemmel kísérése, javaslattétel a jogalkotási programhoz, illetve kapcsolattartás az Országgyűlés bizo ttságaival és a képviselőcsoportokkal. A HTMH részt vesz a kisebbségben élő magyarokat érintő jogszabálytervezetek véleményezésében, nemzetközi egyezmények előkészítésében, javaslatot tesz a költségvetési támogatás súlypontjaira és felelős a magyar – magya r kapcsolattartásért. A Medgyessy- és az első Gyurcsánykormány alatt a HTMH befolyása folyamatosan csökkent, a hivatal elsúlytalanodott. Ráadásul hírnevét alaposan megtépázta a Mucuskagate néven ismertté vált kémbotrány, amelynek nyomán lemondott posztjá ról BálintPataki József HTMHelnök. A választásokat megelőzően a balold ali sajtóban olyan írások jelentek meg, amelyek kifogásolták, hogy túl sok határon túli magyar dolgozik a hivata lban. Mint arról már beszámoltunk, a kormány a jelek szerint a Magyar Á llandó Értekezletet (Máért) sem kívánja t ovább működtetni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök törvényes kötelezettségét és a határon túli magyarok kérését is semmibe véve, másfél éven keresztül nem hívta össze a Máértot. A magyar – magyar párbeszéd fóruma a po lgári kormány idején jelentős szerepet játszott a nemzetpolitika alakításában, a Máért révén az érintettek bevonásával hozták meg a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatos döntéseket. vissza Gozsduhagyaték: pe relnek az ortodoxok Magyar Nemzet 2006. június 13. Szerző: Rostás Szabolcs A strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz készül fordulni a romániai ortodox egyház annak érdekében, hogy megakadályozza a román – magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló kormányközi egyezmény alkalm azását. Bartolomeu Anania kolozsvári metropolita bejelentette, ha a bukaresti szenátus megszavazza, Traian Basescu államfő pedig aláírja a tavaly októberi román – magyar kormányülésen a közalapítvány létrehozásáról született határ ozatot szentesítő törvényt, akkor az ortodox egyház bepereli a román államot. „Nem a magyar á llammal kívánunk pereskedni, hanem igyekszünk a román hatóságokat rábírni, hogy kérje Budapesttől az 1937es államközi egyezmény végrehajtását” – nyilatkozta a gör ögkeleti egyházfő, utalva a magyar és a román állam ama megállapodására, amelynek értelmében Gozsdu Manó hagyatéka az ortodoxok által létrehozott nagyszebeni m agánalapítványra szállna. Az ortodoxok szerint az 1937es, a két ország parlamentje által ratifik ált egyezmény ma is érvényben van, eszerint pedig a Budapesten ügyvédi karriert befutott, román származású Gozsdu Manó öröksége a szebeni alapítványt illeti. Mint arról már beszámoltunk, a román – magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozását rat ifikáló jogszabál yt idén leszavazta a bukaresti képviselőház, miután az ortodox egyházfők elutasító álláspontra szólították a honatyákat. Az egyház most ugyanerre ösztönzi a romániai szenátorokat is, akik egy héttel ezelőtt, ugyancsak heves felszólalások közepette láttak n eki az egyezmény vitájának. vissza Gál Kinga: Románia meg kell hogy oldja a kisebbségi kérdést Erdély.ma [ 20060612 - 16:06:25 ] Forrás: Makkay József, Megjelenés előtt az Erdélyi Napló keddi lapszámában „Ezt már eljátszotta Románia 1993ban, amikor felvették az Európa Tanácsba. Akkor szintén előkerült egy kiseb bségi törvény, viták voltak körülötte. Amíg a csatlakozási szerződés napirenden volt, amíg megfigyelés alatt tarto tták Romániát, a kormány mindent megígért, de amint fölvették az országot, minden elhalt." Gál Kingával, az E urópai Parlament képviselőjével Makkay József készített interjút.
