Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
13 Az eredmények között említette, hogy zajlik a határmenti és régióközi tervek infrastrukturális projektek összehangolása és meg nyílt a csíkszeredai főkonzulátus. A bukaresti magyar kulturális központ sepsiszentgyörgyi fiókintézete is valószínűleg nyáron elkezdheti tevékenységét, hiszen a román parlament várhatóan még a tavaszi ülésszakban elfogadja az erről szóló jogszabályt. Kuda rc viszont bár nem érinti az erdélyi magyarságot az, hogy megfeneklett a bukaresti parlamentben a magyarromán Gozsdu Közalapítványról szóló megállapodás. A ratifikációs eljárás jelenleg tisztázatlan helyzetben van. vissza Mo szkovits János (Bukarest) Sólyom: Nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni 2006. május 4., csütörtök 18:44 A köztársasági elnök szerint nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni, az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként gyökeresen mások a magyar emberek kilátásai. Sólyom László azután a tudományos konferencia után beszélt erről, amely az ő kezdeményezésére jött létre a szomszédos országokban élő magyar tudósokkal, közéleti és a civil szférában elismert személyiségekkel a határon túli magyarok helyzetének megvitatásá ra. Az összességében elmondható, a népességfogyás nagyon gyors, az értelmiségiek és a szakmunkások aránya is elenyésző, így sokan segédmunkára kényszerülnek vagy segélyen élnek. Mint az államfő mondta, abban mindenki egyetértett, hogy jó oktatás nélkül ne m lehet az identitást fenntartani, az óvodánál kellene elkezdeni, az identitás pedig elválaszthatatlan a többségi nemzetbe való integrációtól. Sólyom László tanulságnak tartja azt is, amit minden országból felvetettek a meghívottak, hogy nagyon fontos, h ogyan viszonyul az anyaország a többi országhoz, amelyben magyarok élnek. - Vajon bezárkózunke a sérelmi politikával, a saját nemzeti jegyeknek a folytatásával, vagy pedig a többségi nemzet felé is fordulunk és tudunk valami olyat prezentálni a számukra , ami segíti a magyarság megmaradását – mondta Sólyom László. A támogatáspo litikát alapvetően rendben lévőnek találták a résztvevők – mondta az államfő, de megjegyezték, hogy annak hatékonyságát nem ellenőrzik kellően. A köztársasági elnök a konferenciára szóló meghívólevélben azt írta, ki kell lépni a frázisok, a romantikus elk épzelések és a magyarországi belpolitikai szempontok köréből, amikor a határon túli magyarok helyzetéről gondolkodunk. Az államfő elképzelései szerint a találkozósorozat éveken át tart majd. Évente kéthárom alkalommal ülnének össze a meghívottak - legköz elebb az '56os emlékünnepségek után. A határon túli magyarok szociális, gazdasági, kulturális problémáival, az elvándorlás, az asszimiláció kérdésével, az egyházak, az iskolák, az intézmények helyzetével, az Európai Unió bővítése által felvetett kérdések ről foglalkoznának. Fontos témák: a kitörés lehetőségei, a gazdasági fejlesztés, a magyarországi munkavállalás és a bevándorlás. Sólyom László azt is hangsúlyozta: kezdeményezése semmiképp nem kívánja helyettesíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. vissza Nánási Anikó, MR Identitás és integráció − Sólyom szerint a határon túli magyarság lemaradhat a modernizációban Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2 006. május 5.
