Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
14 Sólyom László szerint az a veszély fenyeget, hogy a határon túli magyarság a modernizációban lemarad. A köztársasági elnök e megállapítást azon a sajtótájékoztatón tette, amely az általa kezdeményezett tegnapi konferenciát követte. A taná cskozáson szomszédos országokban élő magyar tudósok, közéleti személyiségek vettek részt. A nem nyilvános konferencián tizenhét tudományos előadás hangzott el a szomszédos országokból érkező meghívottaktól. Az előadásokat követően kerekasztalbeszélgetésre is sor került a határon túli magyar identitás kérdéseiről, a kisebbségi környezetben felnövő fiatal nemzedékek helyzetéről, a magyar támogatáspolitikáról. Sólyom László a rendezvénynek otthont adó Sándorpalotában megtartott sajtótájékoztatón úgy fogalm azott: megerősödött az a tény, hogy nem lehet általában a határon túli magyarságról beszélni. Az egyes országokon belül is rendkívül tagolt a magyarság helyzete, régiónként eltérnek a magyar emberek kilátásai - hangsúlyozta. Hozzátette: nagy a magyar ajkú népességfogyás mértéke a szomszédos országokban. Szociológiai felmérés szerint az említett térségekben a kisebbségi magyarok képzettsége a többségi lakossággal szemben rosszabb, a magyar ajkú értelmiség szinte hiányzik. A köztársasági elnök elmondta, a m eghívottak egybehangzóan állították: iskolák nélkül teljesen reménytelen az identitást fenntartani, és a magyar nyelvű egyetemek nem lesznek életképesek, ha a magyaroktatás nem az óvodában kezdődik. Kiemelte azt is: "a magyar identitás megtartásától elvála szthatatlan az integráció a többségi nemzetbe". A magyar kisebbségnek fontos tudni a többségi nyelvet, ha nem tudja, a munkaerőpiacon reménytelen a helyzete - hangoztatta. Az államfő kifejtette, hogy az általa tervezett kisebbségi konferenciasorozat nem érinti a MÁÉRTet és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. A határokon túli magyarsággal való törődést Sólyom "az elnöki protokoll részének és alkotmányos felelősségnek" nevezte. Elmondta, a következő ilyen tanácskozást őszre terv ezik, ennek témája: a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti különbségek, valamint a többes identitás kérdései. vissza Fix hányadot kér a költségvetésből Markó Béla A Romá niai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) küldöttsége Budapestre utazik, miután megalakul az új magyar kormány Gyurcsány Ferenc vezetésével - közölte csütörtökön Bukarestben Markó Béla, a szövetség elnöke. Markó szerint az RMDSZ elvárja, hogy az új magyar ko rmány minél hathatósabb politikai segítséget nyújtson az erdélyi magyarság számára, felhasználva a kétoldalú kapcsolatokat és a nemzetközi fórumokat - mondta Markó, aki átláthatóbb, stabil anyagi támogatást vár a jövőben a kultúra, az oktatás és a szellemi élet területén. Az RMDSZ vezetője a magyar miniszterelnöknek azt is fel kívánja vetni, hogy Budapest ezentúl a határon túli magyarság számára a mindenkori költségvetés előre meghatározott hányadát fordítsa. Ezzel ugyanis el lehetne kerülni, hogy a támogat ási rendszer ki legyen szolgáltatva a költségvetés szeszélyeinek. (MTI) vissza Válasz - és viszonválasz Tőkés Lászlónak Népszabadság • Kis Tibor • 2006. május 5. Az érintettség és a válasza dás jogán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtószolgálata révén Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a következők szerint válaszol Kis Tibornak, a Népszabadság 2006. április 26i számában megjelent, Könnytenger című cik kére: 1. Akár válasz nélkül is maradhatna ez az írás, ha egyedi volna. Azért szükséges megválaszolni, mert jelenség értékű. Azon cikkek egyike, melyek méltatlan gúnyolódás tárgyává teszik a nemzeti érzésű határon túli magyarokat. Ebben a tekintetben nem különbözik a hasonló célzatú román gúnyolódásoktól. 2. Tőkés László és határon túli sorstársai nem "ontanak valóságos könnytengert". Egyszerűen saját közösségük szempontjából fájlalják a magyarországi választások végkimenetelét. Ehhez elvitathatatlan jog uk van.
