Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
8 köztársasági elnök mégis a határon túliak "magyarságtudatára" kíváncsi. Annak ellenére, hogy minden komolyan vehető ki sebbségpolitikai törekvés ebben a térségben arról szól: ne legyen politikailag megkérdőjelezhető, fel- és elhasználható senkinek a magyarság, románság, szlovákságtudata. A magyarságtudathoz sem a román államnak, sem a magyar köztársasági elnöknek nincs k öze. Magánügy. * A magyar köztársasági elnök a "népmozgalmi trendekre" kíváncsi, mintha a határon túli magyar közösségek még mindig közképviseletre képtelen, premodern állapotban leledznének. A sorsfordító beszélgetésre, konferenciára pedig meghívásos alapon vár vendégeket a határon túliak ismeretlen közösségéből. Akik ilyenkor nem tehetnek mást, mint tudomásul veszik, hogy az akaratuk, a szavazatuk mit sem számít. Még mindig számára ismeretlen alkukon dől el, kiket tartanak méltónak arra, hogy képvisel jék érdekeiket, szándékaikat. Még mindig a szimbolikus magyarmagyar viszonyok a döntőek: rájuk nem érvényesek a demokrácia alapelvei. Ez pedig biztos dobbantó ahhoz, hogy újra azok váljanak a határon túliak Magyarországon elfogadott képviselőivé, akik mög ött nem jött létre életképes politikai mozgalom, akiket a határon túl nem jogosított fel a képviseletre senki; akik mandátumát egyedül a magyar politikai akarat legitimálja. Például Tőkés László. Ki tudja Magyarországon, hogy kiket és miért képvisel, amiko r a határon túliak ügyében felszólal? Miközben a magyar kormányfő azt ígéri, hogy nem riad vissza a radikális reformoktól, a magyar köztársasági elnök konferenciasorozata előkészíti a (régiúj) magyarmagyar szalonpolitika alapjait. Ez a kezdeményezése n em más, mint a legradikálisabb reformellenesség, visszatérés oda, ahonnan a magyar politika el sem indult. Figyelmen kívül hagyja, hogy Romániában működik a román szenátus és parlament. Tagjai között olyan magyar emberek is vannak, akik diplomáciai szinten képviselik román és magyar emberek érdekeit. Románia egészen európai ország; működő civilszférával és működő nyilvánossággal. Ha valaki túl akar látni a magánviszonyok kusza hálóján, akkor kiépíthető egy a közösségi és választói akaratot tiszteletben tart ó jószomszédi viszony. Már ha Magyarország felismeri, hogy a határain kívül nem önjelölt törzsfők és sámánok vezette, félnomád törzsek élnek. vissza Parászka Boróka Megkezdődött az államfőnél a határon túli magyarok helyzet éről szóló konferencia Budapest, 2006. május 4., csütörtök (MTI) - Elkezdődött csütörtökön reggel a Sándorpalotában az a konferencia, amelyet Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezett, s amelyen az államfő a szomszédos országokban élő magyar tud ósokkal, közéleti személyiségekkel vitatja meg a határon túli magyarok helyzetét. Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke a tanácskozás szünetében az MTInek elmondta: a konferenciára a szomszédos országokból 17 meghívott érkezett. A délelőtt folyamán a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai és az ausztriai részvevők számoltak be az ottani magyarság problémáiról. A továbbiakban az erdélyi, és a délvidéki meghívottak is ismertetik saját régiójuk gondjait - közölte a sajtófőnök. Mint hangsúlyozta, délután három témáról folytatnak kerekasztalbeszélgetést: a határon túli magyar identitás kérdéseiről egy megváltozott európai környezetben, a kisebbségi környezetben felnövő fiatal nemzedékek helyzetéről és kilátásairól , és a jelenlegi magyar támogatáspolitika főbb elvi és strukturális problémáiról. Az államfő a nem nyilvános tanácskozásra olyan, a szomszédos országokban élő magyar tudósokat, a közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket invitált meg, akik tevékenységük alapján, kutatási, vagy szakterületük szabályai szerint érvényes megállapításokat tudnak tenni a határon túli magyarság helyzetéről. A tervek szerint évente kéthárom alkalommal tartanak majd találkozókat. A hivatal közleménye szerint "a kezdeményezés nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe". vissza A szerb elnök a demokratikus erők összefogását szor galmazza az uniós társulási tárgyalások felfüggesztése nyomán Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. május 4., csütörtök (MTI) - Boris Tadic szerbiai elnök a demokratikus erők összefogását sürgeti az ország európai irányvonalának m egtartása végett annak nyomán, hogy Brüsszel megszakította a társulási tárgyalásokat Belgráddal.
