Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-05
9 A belgrádi média idézte csütörtökön Tadic állásfoglalását, amelyben az elnök leszögezi, hogy az EU azért szakította meg a tárgyalásokat SzerbiaMontenegróv al, mert a szerb kormány szavát megszegve nem teljesítette május elejéig a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) iránti kötelezettségeit. Tadicot mélyen aggasztja, hogy ennek nagyon rossz következményei lesznek Szerbiára és polgáraira nézve. Az elnök aggo dalmait növeli minden lemaradás az európai integrációban, és minden dolog, amely kompromittálja az ország európai elkötelezettségét, mert ez közvetlenül sújtja a polgárok gazdasági kilátásait, gyöngíti Belgrád tárgyalópozícióját a koszovói státustárgyaláso kon, és kezére játszik azoknak, akik hívei az államközösség felszámolásának Boris Tadic szerint rontja Szerbia tekintélyét, hogy a kormány az ígéretek ellenére nem tudta kézre keríteni Ratko Mladicot, a legsúlyosabb háborús bűncselekményekkel, népirtás sal vádolt volt boszniai szerb katonai vezetőt. Az elnök szerint ilyen helyzetben minden demokratikus erőnek össze kell fognia az ország európai irányultságának megtartásáért. A csütörtöki belgrádi lapok nagy terjedelemben foglalkoznak a várt brüsszel i döntéssel, de kommentárok nemigen vannak. Az újságok idézik a brüsszeli és belgrádi nyilatkozatokat, cikkeiket sokat mondó szalagcímekkel - "Mladic elfogja Szerbiát", "Mladic megrázkódtatja Szerbiát", "Isten veled Európa" - látják el. Egyedül a Blic című napilapban jelent meg hozzászólás Srdjan Radulovic helyettes főszerkesztő tollából, aki szerint "Szerbia európai jövője megengedhetetlenül sokáig libikókázik", de most túlcsordult a pohár. "Olli Rehn (uniós bővítési biztos) öklével döngette az asztalt, de Szerbiában túl sok a nagyothalló ahhoz, hogy meghallja és komolyan vegye a figyelmeztetést" - írja Radulovic. A belgrádi médiát foglalkoztatják az uniós intézkedés gazdasági hatásai is. Miroslav Prokopijev ismert belgrádi gazdasági elemző szerint a br üsszeli döntés a legrosszabb hír a Milosevicrendszer bukása óta, és nem maradhat következmények nélkül. vissza Solana felajánlotta az EU segítségét a keleteurópai konfliktusok megoldásához Vilnius, 2006. május 4., csüt örtök (MTI/AFP) - Segítséget ígért az Európai Unió nevében a karabahi, a moldovai és a grúziai konfliktusok megoldásához Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja csütörtökön a baltikumi és feketetengeri állami vezetők vilniu si csúcstalálkozóján. "Az EU ezután is aktívan szerepet vállal Moldávia és a DélKaukázus lappangó konfliktusainak megoldásában" - jelentette ki a vezető spanyol EUtisztségviselő, utalva a Moldovától elszakadt Dnyeszteren túli köztársaság, az Azerbajd zsánhoz tartozó, de túlnyomórészt örmények lakta HegyiKarabah, illetve a Grúzia két szakadár országrésze, Abházia és DélOszétia körüli konfliktusokra. Hozzátette mindazonáltal, hogy a konfliktusban szemben álló felek felelőssége, hogy megoldást találjana k a válságra. Beszédében Javier Solana döntőnek nevezte Oroszország részvételét a szóban forgó konfliktusok feloldásában. Hasonlóan lényegesnek mondta a demokrácia megerősítését. Szavai szerint ugyanis "összefüggés áll fenn a demokrácia és a konfliktus ok feloldása között. A demokrácia - mondta - magával hozzá a konfliktusok megoldásához szükséges alapvető jogokat". Valdas Adamkus litván elnök meghívására Javier Solana mellett Dick Cheney amerikai alelnök, a bolgár, az észt, a grúz, a lett, a moldova i, a román és az ukrán államfő, valamint további vezető politikusok vesznek részt a "Közös elképzelések a közös szomszédságról" címet viselő vilniusi konferencián, amelynek a fő témája a volt szovjet blokk országainak az EUhoz és a NATOhoz fűződő viszony a. vissza A decentralizálás témakörében a szerb települések számáról vitáztak Bécsben a koszovói státustárgyalásokon Bécs, 2006. május 4., csütörtök (MTI/AFP/Tanjug) - Az új szerb települések számáról vitáztak a koszovói albánok és Szerbia képviselői a bécsi státustárgyalások negyedik fordulójának első napján, csütörtökön, s míg a szerbek a vártnál jobb kezdésről számoltak be, a koszovói küldöttség lényegi különbségeket emlegetett a sajtó előtt. A péntekre is átnyúló tanácskozáson a felek ismét a koszovói decentralizálásnak, a helyi önkormányzati rendszer jövőbeli felépítésének kérdéseit tekintik át Albert Rohan osztrák diplomatának, Martti Ahtisaari volt finn elnök, az ENSZfőtitkár különmegbízottja helyettesének irán yításával. Dardan Gashi, Ljufti Haziri helyi önkormányzati kérdésekkel foglalkozó miniszternek, a koszovói albánok küldöttségvezetőjének tanácsadója elmondta, hogy Pristina gazdasági és földrajzi tényezőket, valamint a lélekszámot tekinti az új települ ések meghatározásának alapjául, míg Belgrád továbbra is az etnikai elvet követné.
