Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-02
7 Ezért is ragasztották tele Belgrád, Újvidék s még néhány nagyob b vajdasági meg szerbiai város fontosabb épületeit a Mladics tábornokot ábrázoló plakátokkal, melyeken egyetlen szó állt csupán: Szerb. Mert hasztalan fenyegetnek, hasztalan riogatnak zárlattal, nyomorral, éhínséggel, mi nem hajtunk fejet! Az értelmi szerz ők, az ugrásra kész radikálisok vidáman dörzsölik a kezüket, hiszen ha minden a forgatókönyvük szerint alakul, egykettőre megkaparinthatják a hatalmat. A lakosság józanabbik fele, amelyik még csontjaiban érzi a fűtetlen téli szobák dermesztő hidegét, és emlékszik a csak csúcsidőben közlekedő, túlzsúfolt, rozoga városi buszokra, a boltok előtt kígyózó sorokra, amelyekben sorstársaival együtt a jegyre kapható fél kiló sóra, kiló cukorra, liter (avas) olajra várt, emlékszik a félmilliárd dinárba kerülő buszj egyre (éppen ennyi volt félhavi járandósága munkásnak, nyugdíjasnak egyaránt, méghozzá egyetlen bankóban, mert váltópénzt már felesleges volt nyomtatni), szóval a lakosság e kisebbik fele rémülten hallgatja napok óta a felelős politikusok nyilatkozatait. A kik szerint a Hágával való együttműködésben hiba nincs, csak - sajnos - Mladics tartózkodási helye ismeretlen. S akik azzal vigasztalnak mindenkit: ha az EU félbeszakítja is a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, ők azért egy percig sem pihennek, s úgy k észülnek a folytatásra, mintha az most kezdődne. Egy hónapja sincs, hogy a szerb miniszterelnök mármár esküre emelte a kezét: Szerbiának vannak kötelezettségei, és Szerbia maradéktalanul teljesíti őket. Most hallgat... A radikálisok mindenesetre máris e légedetten dörzsölik a kezüket, és - hatalomra jutásuk utánra - háromdináros kenyeret ígérnek választóiknak. S azt: Koszovó megtartásáért nem sajnálnak sem vért, sem életet. Hogy nem a sajátjukra gondoltak, azt - korábbi tapasztalataik alapján - sokan tudj ák. Az optimisták azzal vigasztalják magukat: van még két napjuk. A hallgatagok pedig eldöntötték, mihelyt vége a májusi ünnepeknek, bevásárolnak sóból és cukorból. vissza Védőpajzs a rasszizmus ellen - Nicolas Sarkozy szigorítani akarja a francia bevándorlási törvényt Népszabadság • Seres Attila • 2006. május 2. "Elszenvedett migráció" helyett "választott bevándorlást" hirdetett meg Nicalas Sarkozy francia belügyminiszter azon törvényjavaslatában, amelynek vitáját ma kezdi a francia nemzetgyűlés. A baloldalon, sőt még saját táborában is élesen vitatják a magyar gyökerekkel rendelkező francia belügyminiszter azon törvényjavaslatát, amely a bevándorlás szigorítását célozza . Nicolas Sarkozy a rasszizmus elleni védőpajzsnak nevezte a ma parlamenti vitára kerülő javaslatát, bírálói viszont azt hozták fel ellene, hogy érvanyagának számos eleme a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezérétől, JeanMarie Le Pentől kölcsönzött. Sarko zy elképzelésének lényege, hogy a bevándorlás eddigi fő érve, a családegyesítés némileg háttérbe szorulna, és elsőbbséget kapna a munkahelyhez kötődő migráció. Ezen belül is a képzett munkavállalók bevándorlását segítenék, és különösen a munkáskézre szorul ó francia övezetekben. Erről a "választott" migrációról a belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy azokban a nyugati demokráciákban, amelyek maguk határozzák meg, kit engednek be, a rasszizmus lényegesen gyengébb, mint az e téren eddig túlságosan liberális F ranciaországban. Sarkozy törvényjavaslata nehezítené a családegyesítés okán történő franciaországi letelepedést, véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy tíz év otttartózkodás után mindenki automatikusan állampolgárságot kaphat, szigorúbban kezelné a vegy es házasságokat, és kettő helyett három évre emelné a hosszú távú tartózkodási engedélyre várakozás időpontját még rokonok esetében is. A belügyminiszter nem jött zavarba azon bírálatok hatására sem, amelyek múlt heti kijelentését, miszerint "azok a bevá ndorlók, akik nem szeretik Franciaországot, nyugodtan távozzanak", a szélsőjobboldali Nemzeti Front szavazóira történő kacsintásnak minősítették. Megismételte, hogy a befogadottnak kötelessége respektálni új hazáját, szeretni, de legalábbis tisztelni Franc iaországot. vissza Határidő után
