Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-31
6 Belgrád nemzetközileg szavatolt autonómiát javasol Koszovónak Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. május 30., kedd (MTI) - Belgrád húsz évre szóló, nemzetközi egyezménnyel szavatolt autonómiát javasol Koszovónak Szerbián belül. Slobodan Samardzic miniszterelnöki és Leon Kojen elnöki ta nácsadó ismertette kedden Belgrádban a szerb kormány és az elnöki hivatal közös platformját, amely alapját fogja képezni a belgrádi álláspontnak a Bécsben folyó szerbalbán tárgyalásokon, ha napirendre kerül a jogállás kérdése. A javaslatot Belgrád továbbí totta Brüsszelnek, a hathatalmi balkáni összekötőcsoportban részt vevő országoknak és Martti Ahtisaarinak, az ENSZ főtitkár koszovói különmegbízottjának. A platform szerint Belgrád húsz évre szóló nemzetközi egyezményt kötne Pristinával az ENSZ védnöksége alatt. A világszervezetre kötelezet tségek és feladatok is hárulnának, elsősorban a biztonságpolitika terén: a fegyvermentesített tartományban kizárólag a világszervezet égisze alatt működő rendőri kontingens ügyelne a biztonságra. Koszovónak lenne saját alkotmánya, és széles hatásköröke t kapna ügyei intézésében: teljes pénzügyi autonómiával rendelkezne Szerbiában belül, önállóan köthetne hitelszerződéseket a nemzetközi intézményekkel, Belgrád mellőzésével történnének a külföldi befektetések is a tartományban. Koszovó önállóan ápolná kapc solatait más országokkal, régiókkal és nemzetközi szervezetekkel olyan esetekben, amikor nem szükséges hozzá a nemzetközi jogi alanyiság, és amennyiben ez az együttműködés nem sérti Szerbia érdekeit. Belgrád hatáskörében lenne a külpolitika és a határv édelem, a monetáris- és a vámpolitika, illetve a vallási és kulturális hagyaték oltalma. Koszovónak lenne autonóm igazságügyi rendszere, de az emberi jogok védelmét végső fokon a szerbiai alkotmánybíróság gyakorolná. Biztosra vehető, hogy a pristinai vezetők elutasítják Belgrád javaslatát, ha egyáltalán érdemben fognak rá reagálni. Az albán vezetők már rég de facto önállónak tartják Koszovót, a tartomány függetlenségének nemzetközi elismerésére várnak, és nem hajlandóak erről tárgyalni Belgráddal. A ko szovói autonómia kérdése lassan egy évtizede teljesen kiszorult még a legmérsékeltebb pristinai albán vezetők gondolatvilágából is, mindenki kizárólag a teljes függetlenséget tartja elfogadhatónak. Martti Ahtisaari azt tervezi, hogy a Bécsben zajló sze rbalbán tárgyalásokon a gyakorlati témakörök - decentralizáció, vallási hagyaték védelme, gazdaság - lezárása után, július folyamán kerülne napirendre a jogállás kérdése. vissza Heizer Antal: a kisebbségi választás nem néps zámlálás Budapest, 2006. május 30., kedd (MTI) - Az őszi, kisebbségi választás nem tekinthető nemzetiségi népszámlálásnak - hívta fel a figyelmet a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke. Heizer Antal az MTInek kedden elmondta: egyre többen vannak, akik felvállalják, hogy a 13 magy arországi kisebbségi népcsoport egyikéhez tartoznak. A NEKH elnöke közölte, a törvény egyértelműen kimondja, hogy a kisebbségi választás adatai semmilyen más célra nem használhatók fel, "ilyen értelemben a közösség nagyságának a felmérésére sem". A lényeg az, hogy az állam és a közigazgatás nem használhatja ezeket a számokat semmiféle más célra, például pénzügyi támogatás meghatározására - szögezte le. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozás alapján októberben először megtartandó k isebbségi választáson "semmiképpen nem lehet arra számítani", hogy azon a közösségek teljes számban részt vesznek. Mint mondta, inkább az adott nemzetiségek "aktív magjának" részvételére számítanak. Heizer Antal "valószínűnek" mondta, hogy azokban a kö zösségekben, ahol jobban őrzik az anyanyelvet vagy a kultúrát, ott magasabb lehet a választási részvétel aránya. Utalt arra, hogy a kisebbségi névjegyzékbe vettek száma nyilvános adat, és azt is követni lehet majd, hányan mennek el szavazni. A jegyzékb en szereplők neve ugyanakkor nem hozható nyilvánosságra, és e listákat a választásokat követően meg kell semmisíteni. A NEKH világhálós oldalán közzétett adatok szerint a 2001. évi népszámláláson a teljes népesség 45 százaléka, közel 443 ezren vallott ák magukat egy kisebbséghez tartozónak. A legtöbben, mintegy 206 ezren cigánynak, 120 ezren németnek, 40 ezren szlováknak, 26 ezren horvátnak és 14 ezren románnak mondták magukat.
