Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-31
7 Az öt évvel ezelőtti adatfelvétel szerint a legkisebb magyarországi kis ebbség az 1.165 lelket számláló örmény, és a 2.079 lelkes ruszin közösség. A kisebbségek számát több kritérium alapján határozták meg. Ezek közé tartozott, ha valaki egy nemzetiséghez tartozónak mondta magát, ha használja az adott nyelvet, vagy ha kult urális értékekhez, hagyományokhoz való kötődésről számolt be. Heizer Antal ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi szervezetek szerint ennél többen tartoznak e közösségekhez. A törvény szerint ahhoz, hogy valamelyik nemzetiségi köz össéget hivatalosan is regisztrálják, a többi közt legalább száz éves magyarországi múlt, továbbá a többségtől elkülönülő nyelv, kultúra, összetartozástudat, valamint ezer kezdeményező személy aláírása szükséges. A törvény nem tér ki arra, hogyan lehet ki kerülni, ha valamelyik kisebbség egyszer "bekerült a klubba" - jegyezte meg Heizer Antal. Kitért arra is, hogy jelenleg 1.300 településen mintegy 1.800 kisebbségi önkormányzat működik. A NEKH elnöke elmondta, az utóbbi években az "anyanyelvi adatok" mi nden nemzeti kisebbség esetében növekedtek. "A kisebbség felvállalása növekszik" az emberekben a történelmi félelmek oldódásával és az új oktatási, kulturális lehetőségek nyomán - mondta. Heizer Antal közölte azt is, a hivatalához eljutott választási s zórólapok alapján úgy látja: a közösségek fontosnak tartják, hogy a hozzájuk tartozók feliratkozzanak a kisebbségi névjegyzékbe és részt vegyenek a választáson. vissza Angol nyelvű kötetek a magyar státusztörvényről Budapest, 2006. május 30., kedd (MTI) - A magyar státusztörvénnyel foglalkozó angol nyelven megjelent kiadványokat mutattak be kedden Budapesten; a The Hungarian Status Law: nation building and/or minority protection című könyvb en a jogszabály központi problémáit járják körbe, a Beyond Sovereignty: from status law to transnational citizenship? címmel megjelent tanulmánykötet elméleti és nemzetközi megközelítéseket, valamint összehasonlító elemzéseket tartalmaz. A The Hungaria n Status Law: nation building and/or minority protection címmel, 2004ben, a japán Hokkaido Egyetem által kiadott kötet körbejárja az anyaország és a más állam területén élő kisebbségek közötti kapcsolatnak nemzeti és nemzetközi szabályozhatóságát és a mag yar státustörvény megszületésének folyamatát. Pap András László, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének munkatársa elmondta: a kötetben - USAbeli, angol, magyar, német és japán szerzők - társadalomtudományi elemzései arra is választ ker esnek, hogy "mennyiben nevezhető újszerűnek a státusztörvény által megjelenített koncepció". Az Egyesült Államokba kivándorolt népek esetében egyáltalán nem nevezhető ritka dolognak az ilyen szabályozás - mutatott rá a kutató. Pap András László szólt a rról is: a kérdésben érintett európai országok az Európai Unióban látják az etnikai problémák megoldásának lehetőségét. Kántor Zoltán, a Teleki László Intézet kutatója elmondta, hogy a 2006ban, ugyancsak a Hokkaido Egyetem által kiadott Beyond Soverei gnty: from status law to transnational citizenship? című tanulmánykötet négy fejezetben tartalmaz elméleti és nemzetközi megközelítéseket, a státusztörvény ideológiai hátterét tárgyaló írásokat, valamint összehasonlító elemzéseket. Szólt arról: a nemze tközi visszhangból és problémákból látszik, hogy a magyarországi szabályozás egyedi. "Talán azért is, mert a legkidolgozottabb, ennek jó vagy rossz oldalával együtt" - mondta Kántor Zoltán. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt 2002. j anuár 1jén lépett hatályba. vissza Kérdések és kétségek Vajon milyen zenére készül a kormányprogram bevezetője – kérdezi egy hozzászóló a Gyurcsányblogon, annak apro póján, hogy a miniszterelnök internetes naplójában megosztotta olvasóival vasárnap esti írói gyötrelmeit. Az ügyvezető, kijelölt kormányfő ugyanis maga vállalkozott arra, hogy megírja a kabinet közös programjának a preambulumát, s késő este teafőzéssel és zenehallgatással oldotta alkotói magányát. Az sem maradt titok, hogy nehézkesen megy az írás, az ehhez hasonló szövegek fogalmazását nem gyakorolta. Úgy látszik, a rendszeres naplóírás nem jelent elegendő edzettséget. Mindezek formális adalékok a lényeg me llett, hogy szerkezetében és személyi összetételében is ismertté vált a régiúj koalíciós kabinet. Amely a szándékok szerint kisebb, olcsóbb és hatékonyabb lesz az előzőeknél. A hosszas hírínség után kezdenek feltünedezni az első, a határon túli magyarságr a vonatkozó fejlemények is. Eddig azzal a
