Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-31
5 városrendészeti és építészeti engedélyeket, s talán el is kezdhetjük az építkezést. Ez nyilvánvalóan attól függ, hogy mire mennyit kell majd költeni” – mondt a Szűcs István. A szóban forgó pénzösszeget a magyar kormány, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Sapientia Alapítvány hagyta jóvá, s ebből a keretből indították el a folyamatot. Az alapkőletétel előzményeihez tartozik az is, hogy a telek tulajdonjoga át szállt az egyetemre. Ezt megelőzően ugyanis alapítványi tulajdon volt, a területet a Pro Universitate Partium Alapítvány vásárolta meg, majd tavaly átíratta a PKEre, így az egyetem mint önálló jogi személy a saját tulajdonában lévő telekre építkezhet. A versenypályázatot a tervezésre már kiírták, a javaslatokat június 30ig várják, ezt követően megközelítőleg egy héttel lesz a kiértékelés, s miután bejelentik a győztest, azonnal kiírják a pályázatot a kivitelezésre is. Szeretnék mindezt szeptember végéig lezárni, hogy októberben elkezdhessék az építkezést. Szűcs István elmondta: az alapkőletétel azért lesz júniusban, mert nyomatékot szeretnének adni annak, hogy a Partiumi Keresztény Egyetemnek ez a beruházás komoly szándéka. Szükségük is van az új épületre , mivel a meglévő lehetőségeket kinőtték, hisz kétszer annyi hallgatójuk van, mint 2000ben volt. Mint kiderült, az erdélyi magyar felsőoktatási beruházások az eddigiekben is a magyar kormány által megítélt 2 milliárd forintos keretből történtek. Ezt a Sa pientia Alapítvány kezeli Kolozsváron, ők osztják szét a többi városnak. Szűcs István hozzátette: a csíkszeredai és a marosvásárhelyi beruházások után most Nagyváradon lenne a sor. Az elképzeléseik, igényeik szerint az új épület egyetemi székház lesz. Azt még nem lehet tudni, hány emeletes ingatlant engedélyeznek, de szeretnék, ha legalább öthat szintes lehetne és modernebb, mint a mostani. Helyet kapna benne a könyvtár, egy könyvraktár, ez felszabadítana egy szintet a kollégiumban, ahol jelenleg működik a téka. A rektori hivatal is átköltözne, s egy 150 férőhelyes amfiteátrum is helyet kapna az épületben. Mindezek mellett laborokra és tantermekre is szükség van. Szűcs István elmondta: nehéz megmondani, mikorra lesznek kész, de az előző évek gyakorlatát fig yelembe véve kéthárom év múlva, 2008 végére befejeznék az építkezéseket, de ez attól is függ, hogy milyen ütemben érkezik a pénz. vissza Gálovits Zoltán És a határon túliak? Simon Judit Ma bejelentik a második Gyurcsánykabinet összetételét és a reformokkal teli kormányprogramot. A nyilvánosságra hozott kilenc pontos reformcsomag elfogadásához a törvényhozók kétharmadának a szavazata szükséges, azaz a Fideszé i s, hogy a szocialista és liberális koalíció beválthassa ígéreteit. Kétséges, hogy Orbán Viktor és Semjé n Zsolt erősen azon munkálkodna, sikeres legyen a kormányzás. Ugyanis az ellenzéki szövetség máris a négy év múlva esedékes választásokra készül, ezt mondja Orbán Viktor minden összejövetelen. A MAGOSZ elnöke máris kilátásba helyezett néhány demonstrációt. Ez a Gyurcsánykormány útjának csak a rögös kezdete, lesz ez még rosszabb is - vélik a bennfentesek. Különösen igaz ez olyan körülmények között, ha Kuncze Gábor a jövő év márciusában - a híreszteléseknek megfelelően - valóban leköszön az SZDSZ elnöki ti sztségéről. Ha ugyanis ez bekövetkezik, akkor elkezdődnek a pozícióharcok a liberálisok soraiban, ami egyben azt is jelenti, hogy számon kérik a szocialistáktól az összes általuk a kormányprogramba bevitt átalakítást, újítást. Ezek pedig egy év alatt aligh a kivitelezhetőek. Amennyiben az SZDSZ kevésbé kompromisszumkész magjából kerül majd ki az új elnök, akkor akár koalíciós vállsággal is számolnia kell a kormányfőnek. Gyurcsány nagyon elszántnak látszik, és nyilvánvaló, hogy a szocialisták nem fognak nek i ellenállni. Azzal, hogy nemzeti kormányzást hirdetett, maga mellé állította a nemzeti szárnyat is, és a vállalkozók érdekeit képviselőkkel, valamint a szakszervezetekkel is képes megállapodni. Nehezen, de sikerülni fog leépíteni pár tízezer aktatologatót , és úgy tűnik, az államtitkári posztok megszüntetése sem ütközik túl nagy ellenállásba. Azonban az államtitkári státus megszűnése óhatatlanul elvezet a határon túli magyarság kérdéséhez, tételesen ahhoz, hogy ki foglalkozik majd a nemzetpolitikával, ame llyel eddig a politikai államtitkárok voltak megbízva. Szintén felvetődik a kérdés, hogy a költségvetési reform mennyire érinti majd a határokon túli magyar intézmények támogatását. Eddig erről kevés szó esett, csupán a leendő kormányfő ígéri, hogy "tízmil lió magyar nevében tizenötmillió érdekében" kormányoz majd. Persze mindez a költségvetés ismeretében derül ki. Mint tudjuk, a remény hal meg utoljára. vissza
