Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-27
11 nemzetiségi indítékokkal is hatványozódott." (A szlovák külügyminisztérium közleménye, MTI, május 26.) Nos, ez valószín ű leg minden id ő k legbalgább (szlovák fordítóknak: Magyar szinonimaszótár, 2001es kiadás, 39. oldal) külügyi nyilatkozata. Annyira bárgyú (Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótára, 1973as kiadás, 786. oldal), hogy ezért már dicséret jár. Kérdés, hogy kinek. Hogy parancsba kaptae a szóviv ő , hogy valami ilyesmit fogalmazzon meg, vagy Juraj Tomaga egyedi akciójáról van szó. Ha az el ő bbi történt, akkor kezdhetjük sajnálni a szlovákokat: az ellenzékben Fico, Meciar és Slota, kormányon pedig ilyen utasításo kat megfogalmazók, s ezek közül kell néhány héten belül választani..., nos mi nem is panaszkodhatunk. Ha viszont a szóviv ő önmaga találta ki e remek megoldást, akkor ne ítéljük el. Nagy emberrel állunk akkor szemben, aki e közleménnyel (amelyet egyébként a z ő logikáját követve nyugodtan nevezhetük a pozsonyi tanárel őá llításokról beszámolni képes, így nyilv á n minden határon túlment ő média, els ő sorban a magyar sajtó ellen irányuló retorikai atrocitásnak, magyarán: “állatságnak"), valójában új távlatokat nyito tt a nemzetközi diplomáciai kommunikációban. A szlovák kollégákat például már most irigyeljük, amiért ilyen remek külügyi szóviv ő tájékoztatóira járhatnak, más kérdés, hogy nehéz lehet minden alkalommal magukkal cipelni az összes fellelhet ő szótárt, hogy é rtelmezni tudják a hallottakat. Ez azonban aprócska nehézség ahhoz képest, hogy milyen kiváló perspektíva körvonalazódik arra, hogy a közvélemény ismét elkezdjen odafigyelni a külpolitikára. Nincs ugyanis ezek után unalmas nemzetközi megbeszélés és félrebe szélés, egyszer ű en meg kell hallgatni egyegy nyilatkozatot, majd a szavakat egyenként kikeresni a szótárakban, s kiválasztani a bántó meghatározásokat. É ljenek a pozsonyi nyelvzsongl ő rök (és az idegenforgalmi ellen ő rök, mert nélkülük ez a m ű sor nem jöhetett volna létre) ! vissza Végvár - Etnikai feszültségek Tordán 2006. május 27. (25. oldal) Lukács Csaba Egyetlen mondat sem jutott a romániai magyarságnak.z Európai Bizottság Romániajelen tésében. Pedig ezentúl minden vasárnap egykori iskolájuknál az önálló anyanyelv ű oktatásért imádkoznak a tordai magyarok: az önkormányzat hallani sem akar magyar nyelv ű tanintézmény indításáról. Már halálos áldozatot is követelt a magyar iskola ügye Kolozs megyében. A tordai önkormányzat februári ülésén a két magyar képvisel ő fel ak arta vetni a magyar iskola elvi engedélyezésének ügyét, s a tanácskozásra meghívták a történelmi egyházak képvisel ő it is. A román többség ű testület azonban tárgyalni sem akart a kérdésr ő l, elutasították a beadványt annak ellenére, hogy az iskola indításána k ügyét a megyei koalíciós szerz ő dés is tartalmazza. A teremb ő l kivonuló magyarokra rátámadt két NagyRománia párti képvisel ő , fenyegetéseket és sértéseket vágva a fejükhöz. A kialakult magyarellenes hangulat, a gy ű lölködés, az elszenvedett megaláztatások annyira megviselték a harmincnégy esztend ő s Kiss László unitárius lelkészt, hogy otthonában szívrohamot kapott, és a ment ő kiérkezése el ő tt elhunyt. A botrányos ülést követ ő en a Kolozs megyei prefektúra vizsgálatot indított az ügyben, de az ülésen min ő síth etetlenül viselked ő NagyRománia Párt helyi tanácsosait máig nem állították fegyelmi bizottság elé. Múlt vasárnap – magyar nyelv ű könyvvel és virággal a kezében – több mint hétszáz ember vonult fel azon a tüntetésen, amelyet részben Kiss László emlékére sz erveztek. Dimény József unitárius lelkész szerint a megmozdulás célja az önálló magyar iskola igényl é se és a nemzeti gy ű lölködés, a széls ő séges politizálás elutasítása. A tömeg az unitárius templom el ő l indult, majd a polgármesteri hivatal elé vonult, ahol felolvasták nyilatkozatukat. Ebben visszautasították a városban tapasztalható kirekeszt ő magatartást és gy ű lölködést, és emlékeztettek az 1568as erdélyi országgy ű lésre, amelyen a világon el ő ször kiáltották ki a lelkiismereti szabadság és a vallási türele m törvényét a város katolikus templomában. Jogos kérésünkr ő l nem mondtunk és nem mondunk le – jelentették ki – , nem fogadjuk el a nyilvánvalóan halogató magatartást és a sorozatos megfélemlítéseket. A többségi nemzet tagjait emlékeztették az 1918as gyulaf ehérvári nemzetgy ű lésre is, amely teljes nemzeti szabadságot ígért az Erdélyben együtt él ő népeknek. Szerintük a helyi magyarságot sérti, hogy az önkormányzat még tárgyalni sem hajlandó a képvisel ő ik által benyújtott indítványról, amelyet nyolcszáz helyi l akos írt alá, és elvi beleegyezését sem hajlandó adni az iskolához. A tüntet ő k a nyilatkozat átadása után a református templomhoz vonultak, amellyel szemben található a korábbi magyar oktatási intézmény épülete. A Teodor Muresan Általános Iskolában ma háro mszor annyi román osztály van, mint magyar, a diákokat a szünetekben megfenyegetik, ha anyanyelvükön beszélnek. Az 1945 után elkobzott épületet a román restitúciós bizottság visszaadta ugyan a református egyháznak, ám a polgármesteri hivatal megfellebbezte a döntést. Ezt utasította el egy hete a román legfels ő bb bíróság, így immár az Ótordai Református Egyházközség számít az ingatlan jogos tulajdonosának. Igaz, a román törvények értelmében még öt évig, szimbolikus bérleti díj fejében, maradhat a román iskola, amennyiben nem sikerül velük megegyezni. „Addig meg
