Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-20
4 hadügyminiszter, a közös parlament és néhán y más intézmény minden további nélkül feloszolhat, hiszen eddig is csak névleg működött. Ám a szürke zóna komoly konfliktust okozhat. A montenegróiaknak negyven százaléka nevezi így a nemzetiségét, egyharmaduk viszont elsősorban szerbnek tartja magát. Et nikailag és vallásilag a "hegyiek" valóban szerbek, vagy ahogy ők mondják, szerbek IS, ám alkottak már külön államot, 1878től 1918ig. Az ország lakóinak kicsit több mint felében erős önálló nemzettudat alakult ki. Ami persze főleg annak köszönhető, hogy Szlobodan Milosevics Szerbiájával - és a mostanival sem - nem éppen vonzó közös államot alkotni. A tizenhatezer négyzetkilométeres államot tizenhét éve Milo Djukanovics vezeti, most éppen kormányfőként. A Balkán alighanem legtehetségesebb politikusa kéte snek is tartott módszerekkel, ám működteti az országot (ahol a magyar befektetők egyébként igen szép pozíciókkal rendelkeznek, például a telefóniában). Akik maradnának az államszövetségben - Predrag Bulatovics ellenzéki vezetővel élükön , inkább jobban működtetnék "a tényleg egyenrangú társköztársaságok közösségét". Ezt erőlteti a Nyugat is, talán még Szerbiánál is erősebben. Talán azért, mert együtt könynyebb "kezelni" a két országot, és azért, mert attól tartanak, hogy Montenegró, folytatva "hegyirablóhagyományait", önállóként afféle maffiaállam lesz. Az országban élő albánok és bosnyákok a függetlenségre fognak szavazni (ez el is döntheti az eredményt). Az albánok esetében szempont az is, hogy Montenegró elszakadása után semmilyen épkézláb érv nem mar ad Koszovó függetlenségével szemben. Ha meglesz az 55 százalékos "igen", akkor Montenegró hétfőn kikiáltja teljes önállóságát, kéri felvételét az ENSZbe és sok más nemzetközi szervezetbe. Montenegrónak újból kell jelentkeznie Brüszszelben a társulási és stabilitási megbeszélésekre. Forma szerint a szétválást Szerbiának is jóvá kell hagynia - 55 százalék esetén megteszi, legalábbis ezt ígérte. Ezzel majdnem teljesen véget ér az egykori Jugoszlávia felbomlása: mind a hat volt tagköztársaság önálló lesz imm ár. vissza Románia le nem mérhető teljesítménye Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. május 20. Az egyik nyugati tudósító arra kérte Bukarestben José Manuel Barrosot, hogy egy rövid mondatban mondja el: mit gondol, mivel járulhat hozzá Románia és Bulgária a kö zös Európához, mit adhat ez a két ország az Európai Uniónak. Az Európai Bizottság elnöke hosszas fejtegetésbe kezdett. Azt mondta, Románia és Bulgária nagyon aktív és sokat dolgozó emberekkel gazdagítja majd az uniót, olyan dinamikus társadalmakkal, amel yek ma már ugyanazon alapvető értékeken állnak, mint a kontinens nyugati része. Úgy vélte, a két ország a régió stabilitását biztosítja majd, és csatlakozásuk által egyesül majd az európai "nagy család", amely sokáig mesterséges módon kettéosztva élt. Ba rroso azt állította, hogy a 2004es uniós bővítés siker volt, ami "új vért, új vitalitást" hozott az EUba, s így kell ennek lennie Románia és Bulgária esetében is. Nem felejtette el hozzátenni, hogy Románia nagy ország, amelynek hatalmasak a lehetőségei, ami szintén fontossá teszi az unió szemében. Az elnöki válaszból kitűnt, hogy Brüsszel eltökélt: január elsején a két országot tagjainak sorában akarja tudni. Vagy nem törődnek azzal, hogy ezek az országok a le nem mérhető, számokban ki nem fejezhető jelle mvonások szempontjaiból messze állnak az európai gondolkodástól és gyakorlattól, vagy pedig úgy vélik, hogy a kulturális integrációt majd később is végre lehet hajtani. Pedig az EUban is tudják, hogy Románia például a mentalitás terén meglehetősen külön bözik a Nyugat- és KözépEurópában tapasztalhatótól. Elismerik, hogy egykét nagy korrupciós ügy feltárásához sebbellobbal, kényszerítésre hozzálátott, miközben a kis korrupció virágzik, a csúszópénzt ugyanúgy elvárja ma is az orvos, a hivatalnok, a rendő r és a többiek, ahogyan ahhoz az ország népét már évszázadokkal ezelőtt hozzászoktatták. Hiszen a török időkben pénzért az ország trónját is meg lehetett vásárolni.