Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-19
16 A Bukarestbe érkező José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn bővítési főbiztos, hangsúlyozták, hogy értékelik az eddig végzett munkát, de vannak még hiányosságok. Mindketten bírálták a román szenátusban, illetve a képviselőházban zajló munkát, és szorgalmazták, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvény mielőbbi meghozatalát. Barroso beszédében nem elsősorban a figyelmeztető piros zászlóval jel ölt négy teendőről, az agrártámogatási rendszer kiépítéséről, vagy az áfabegyűjtés számítógépes nyilvántartásáról beszélt, hanem az igazságügyi reformot és a korrupció elleni harc folytatásának szükségességét hangsúlyozta, bár ezeken a területeken az orszá gjelentés haladást állapított meg. Jose Manuel Barroso Bulgária és Románia csatlakozási időpontjával kapcsolatban elmondta: különkülön értékelik majd a két ország teljesítményét ősszel, de a cél az, hogy egyszerre vegyék fel őket az Európai Unióba. Barr oso délután Szófiába utazott, ahol szintén a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcot emelte ki beszédében. Az Európai Bizottság elnöke a bolgár fővárosban azt javasolta vendéglátóinak, fogják föl úgy, hogy az előző napi jelentés "ösztönző" a belépé s feltételeinek gyors teljesítéséhez. vissza Feltételekhez kötött vízummentesség Magyar Nemzet 2006. május 19. Vízummentességet adna az Egyesült Államok az Európai Unió azon tagjainak, amelyek legalább háromszáz katonáv al támogatták Amerikát Irakban vagy Afganisztánban. Az amerikai szenátus döntése értelmében jelenleg Lengyelország felel meg a felsorolt kritériumoknak, Magyarország nem. A bejelentés jó hír lehet Románia számára is, amely vélhetőleg jövőre csatlakozik az európai közösséghez. Kétéves próbaidőre amerikai vízummentességet kapnának azok a közép- és keleteurópai országok, amelyek az Európai Unió tagjai, legalább 300 katonával támogatják az Egyesült Államokat Irakban vagy Afganisztánban, és vízummentességük ne m jelentene esetleges kockázatot Amerika rendészeti érdekeire nézve – ezt a határozatot fogadta el tegnap az amerikai szenátus a bevándorlási törvény kiegészítéseként. A védelmi tárca a külügyminisztériummal konzultálva határozná meg, mely ország felel meg e követelményeknek – adta hírül az MTI. A feltételeket teljesítő ország állampolgárai vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba turisztikai vagy üzleti céllal, ha tartózkodásuk nem haladja meg a hatvan napot. A kiegészítést három szenátor, Rick Santor um, Bill Frist és Barbara Mikulski terjesztette be, s megítélésük szerint jelenleg Lengyelország felel meg a felsorolt három feltételnek. A kiegészítést még jóvá kell hagynia a képviselőháznak is. Az Európai Unió országai közül az Egyesült Királyság (amely nek állampolgárai vízummentesen utazhatnak az Egyesült Államokba) több mint 8300 katonával vesz részt Irakban, Olaszország kétezer fős kontingenssel (Romano Prodi azonban tegnap jelentette be, hogy Róma hamarosan hazahívja katonáit), Lengyelország mintegy másfél ezer fős csapatot küldött a közelkeleti országba, Dánia több mint ötszáz katonát vezényelt Irakba (állampolgárai szintén akadálymentesen léphetnek az Egyesült Államok területére), ezenkívül lett, litván, szlovák és észt katonák állomásoznak az arab állam különböző területein. Az európai közösséghez vélhetőleg jövőre csatlakozó Románia jelenleg több mint nyolcszáz katonája teljesít szolgálatot Irakban, így az is elképzelhető, hogy az EUba való belépése után a román állampolgárok szabadon utazhatnak az Egyesült Államokba – igaz, a vízummentességhez más követelményeket is teljesíteni kell. Simonyi András washingtoni magyar nagykövet csütörtökön pozitív fejleménynek nevezte a kiegészítést, amely egybeesik Magyarország törekvéseivel, és közelebb hozhatja az egységes kritériumok rögzítését az EUtagok számára az amerikai vízummentesség megszerzéséhez. Úgy vélekedett, hogy korai lenne megjósolni, mely országok kapnak vízummentességet. vissza Megkérdőjeleződtek közös céljai nk Magyar Nemzet 2006. május 19. Egy kellemetlen ügy árnyékolta be a héten a magyar európai parlamenti képviselők munkáját, továbbra sem nyert pontos magyarázatot ugyanis Dobolyi Alexandra a közelmúltban, a kolozsvári Babes – Bolyai Egyetemmel
