Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-17
16 Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2006. május 17. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjána k vezetője tisztázó megbeszélést javasol az erdélyi magyar felsőoktatás körül kialakult vita kapcsán keddi közleményében - írta az MTI. Tabajdi felkérte az érintetteket és a sajtó munkatársait, hogy zárják le ezt a szakaszt, és belső tisztázó vitát követ ően közösen álljanak ki a nyilvánosság elé. Tabajdi teljesen egyetért Markó Béla RMDSZelnökkel, hogy a tájékozódási problémák jövőbeni elkerülése érdekében jobb magyarmagyar párbeszédre, alaposabb kölcsönös tájékozódásra és információcserére van szükség. Mindezek érdekében azt javasolja, hogy az érintettek, Markó, Kötő József államtitkár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetői: Bodó Barna és Hantz Péter, az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF országgyűlési és EPképviselői, a magyar kormány illetékesei, v alamint a BabesBolyai Tudományegyetem magyar vezetőségi tagjai: Salat Levente és Nagy László részvételével tartsanak megbeszélést akár Kolozsváron, akár Marosvásárhelyen vagy más egyeztetett helyszínen június végén. A Fidesz és az MDF EPképviselői Taba jdinak írt levelükben megdöbbenésüknek adnak hangot Dobolyi Alexandra MSZPs euroképviselő állítása miatt, amely szerint csupán néhány magyar nyelvű felirat hiányzik a kolozsvári egyetemről. A néppártiak megengedhetetlennek tartják, hogy Dobolyi a magyar nemzeti érdekkel ellentétes véleményt fogalmazott meg, az érintettek teljes körének megkérdezése nélkül. A levél szerint az MSZPnek el kell határolódnia Dobolyi véleményétől. Tabajdi válaszul közölte, "a Fidesz felhívására nem fogunk elhatárolódni az MSZPfrakció egyik tagjától sem". Dobolyi Alexandra, akit korábban Tabajdi is bírált tegnap lapunkkal közölte: a véleménye nem tér el az MSZP álláspontjától. - Nem célunk a romániai magyarság megosztása, ahogy nem célunk a magyarországi magyarság megosztása, sem kisebbségi, sem más kérdésekben. Az elmúlt napok vitája arról szólt, hogy van a kolozsvári egyetemen egy nem bejegyzett, kétséges legitimitású bizottság, amelynek követelései nem mindenki számára világosak. Az kiderült, hogy nem élvezik a teljes román iai magyarság támogatását. Céljuk nem az egység megteremtése, hanem partikuláris törekvéseik megvalósítása. Hozzátette: egyébként pedig támogatja azt a törekvést, hogy az egyetemen a magyar tanszékek kapjanak nagyobb hangsúlyt, és a román kormány által jut tatott összegek elosztásában a magyar karok kapjanak autonómiát. Az ügy Dobolyi szerint sokkal bonyolultabb, mint első látásra tűnik, az érdekek nem világosak, és a közösen képviselendő célok sincsenek megfogalmazva. - Ezért kezdeményeztük Tabajdi Csaba képviselőtársammal, hogy az ügyben érintettek a vita lezárása érdek ében üljenek le egy tisztázó megbeszélésre. Mellőzve pártpolitikát, és csakis az ügyet tartva szem előtt, mind Magyarországon, mind Romániában - mondta. vissza Nekünk bővebb Népszabadság • Füzes Oszkár • 2006. május 17. Kitartva jóval korábbi geopolitikai elhatározása mellett, az unió lényegében igent mondott Románia és Bulgária jövő januári befogadására. A kikötések komolyak, de nem annyira, hogy "nem teljes teljesítésük" esetén a két ország kimaradna. Az unió jó ideje szervezetileg is kész 27 tagállamúra bővülni (szegény Horvátország balszerencséjére eggyel több országnak egyelőre nincs rubrikája a voksok és a pénzek táblázatában). Szóval, Bukarest és Szóf ia fellélegezhet (ha aggódott egyáltalán). Noha kétségtelen, hogy a két ország szinte minden szempontból nagyon messze van még "Európától", ez a felvételkor nem szempont. A gazdag befizető országok zömének az újabb két újonc még belefér, különben is: ami n em a Nyugaté, az viszszaeshet az oroszok ölébe (bár erről nem beszélünk). Aztán vagy tíz évig úgyis csak a kapu marad nyitva, mármint úgy, hogy a belépési küszöb elég magas, a "NyugatBalkánnak" maradjon bőven ideje felnőni hozzá. Csak semmi cinizmus, Eu rópa lassacskán tényleg egyesül, bár statisztikailag szegényedik közben. Az igazi kérdés, de ez ránk, régebbi újakra is vonatkozik: mitől és hogyan gazdagodik Európa keleti fele meg az egésze is. Még nincs válasz, tegnap nem is ez volt a kérdés.
