Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-17
17 A kérdés nekünk ennél is bővebb. Magyarországnak nyilvánvaló nemzeti érdeke a román csatlakozás. Ám az előnyök csak középtávon érnek be, annak függvényében, ahogyan új tagtársunk szellemében és gyakorlatában tényleg uniósodik, értsd: valóban európaizálódik. Közvet len és azonnali előnyökre a romániai magyar közösség csak korlátozottan számíthat. "Brüszszel" retteg az etnikai konfliktusoktól, és a legjobb esetben is egyformán "csitítja" a jogokat kérő kisebbséget meg a jogokat vonakodva adó többséget. Nem áll ki auto nómia, anyanyelvi egyetem mellett, az is nagy szó, hogy most a kisebbségi törvényt és kárpótlást a jelentés a maga módján megsürgette. Nagyobb távlatban azonban az unió magával hozza a decentralizációt, a regionalizációt, ami a kisebbségek lakta területeke n értelemszerűen a kisebbségek jogait bővíti. Addig is: könnyebb lesz a kapcsolattartás, a munkavállalás, a határokat lényegében föloldó együttműködés. Akárhogy is, néhány hónap maradt egy új magyar románpolitika konkrét kidolgozására: arra, hogy a román EUtagság nekik is, nekünk is jó legyen. Itt a végső pillanat általában is egy olyan magyar nemzetpolitika kiókumlálására, amely a térségbeli viszonyokat valóban beilleszti az uniós keretekbe. Az új bővítés a magyar teendőket erősen bővíti. vissza Az EP megkönnyebbült − A magyar képviselők fellépnének a kisebbségi jogok elvárásáért NOL • Nagy Csaba • 2006. május 17. A halogatás keserű piruláját a bátorítás és a dicséretek ostyájába csomagolta tegnap az Európai Parlament St rasbourgban. A bizottság jelentése nyomán láthatóan nagy tehertől szabadultak meg a képviselők. Nem kellett a konkrét, problémás ügyekben állást foglalniuk - a haladék így mindenkinek jól jött. Kivéve persze Szófiát és Bukarestet. Miután Jose Manuel Barros o bizottsági elnök az ülés után azonnal Romániába és Bulgáriába utazott, a képviselőknek nem maradt más hátra, mint hogy őt is bátorítsák: dicsérje a haladást, s legyen konkrét a bírálatokkal. A nagy európai pártfrakciók egyike sem vitatta a bizottsági j elentés tartalmát. Vagyis hogy mindkét ország megfelel a tagság általános politikai és gazdasági feltételeinek, de távol állnak valamennyi kritérium teljesítésétől. Az is nyilvánvaló azonban, hogy olyan területeken, mint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc, a következő fél évben aligha történik áttörés. Így aztán gyakorlatilag egységesen az az álláspont alakult ki: politikai döntést kell hozni Bulgária és Románia csatlakozásáról, mert a bővítés kudarca az egész unió kudarca lenne. A csatlakozási dátum kijelölésének elhalasztása "pedagógiai célzatú", s szinte senki nem kételkedik abban, hogy a 2007. január 1jei dátumot fél év múlva jóváhagyja majd a parlament. Ráadásul a két ország felvételi folyamata csomagban történik, így a döntésnek van egyfa jta politikai tehetetlenségi nyomatéka. Vagyis az egyik ország lemaradása nem akadályozhatja meg a másik csatlakozását. Ebből a szempontból sokatmondó, hogy a kisebbségi kérdést a magyar felszólalókon kívül senki nem hozta szóba, így a téma aligha befoly ásolja a csatlakozás dátumát. Dobolyi Alexandra (MSZP) arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi romániai kormánykoalíció megállapodásának fő pillére a kisebbségi törvény elfogadása, ezért azt szigorúan számon kell kérni Bukaresten. Ám úgy fogalmazott: az EUbővítés megoldást jelenthet a magyar kisebbség problémáira. Gál Kinga (Fidesz) azt kérte számon, hogy a jelentésből hová tűntek a másfél millió magyar érdekeit védő passzusok. Közölte, hogy a romániai magyarságnak is részesülnie kell a kisebbségi érdekér vényesítés európai eszközeiből. Utalt az önkormányzatiságra, a nyelvhasználatra és az anyanyelvű felsőoktatás problémáira. Az SZDSZes Mohácsi Viktória azt hangsúlyozta, hogy miközben Bulgária elismeri a romák diszkriminációjának tényét, addig Románia igye kszik eltitkolni azokat. Tabajdi Csaba, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője szerint a bővítési biztos jelentésében elfeledkezett a romániai kisebbségekről. Ezért felszólította az Európai Bizottságot, hogy kérje számon Bukaresttől a kisebbségi törvényt , az egyházi javak viszszaadását és az állami finanszírozású magyar felsőoktatást. Javasolta, hogy - mivel nincsenek európai kisebbségi sztenderdek - a jövőben minden ország helyzetét különkülön kell vizsgálni. vissza Őszig várnak a csatlakozás időpontjával 2006. május 17. (1. oldal)
