Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-16
24 – Ez így volt, ugyanis a szlovák kormány nem t artotta elfogadhatónak, hogy Magyarország közvetlenül juttassa el a kulturális és oktatási támogatásokat a határon túli magyar diákoknak. Ez a vita az én működésemre is rányomta a bélyegét, az első évben nagy feladat volt számomra, hogy elfogadtassam magam at a külügyminisztériumon belül, illetve, hogy ebben a témában közvetítő szerephez jussak a szlovák kormány, a külügyminisztérium, az MKP és Magyarország között. Egy kicsit saját sikeremnek is tartom hogy végül aláírásra került az a szerződés Magyarország és Szlovákia között, mely végül mindkét fél számára elfogadhatóvá tette a magyarországi kedvezménytörvény érvényesítésének mechanizmusát, azaz a támogatások folyósítását a Pázmány Péter Alapítvány bevonásával. Ön minőségbeli elmozdulást említett annak kap csán, hogy a magyar párt jelöltjeként jutott ebbe a tisztségbe. Mit értett ez alatt? – Ez idáig az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) felé küldött külügyminisztériumi jelentéseink túlnyomó részt államközpontúak volta k, amelyekben a kisebbségeket szembeállították az állammal. Azaz, az állami és a kisebbségi érdekek egymással gyakran szemben állva jelentek meg bennük. Mára ez már nincs így, és mivel ezek az anyagok az interneten is olvashatók, erről bárki meggyőződhet. A külügyminisztériumon belül nagyon sok konzultációt folytattam, rámutattam, hogy a nemzeti kisebbségek ugyanúgy az ország részéhez tartoznak, mint a többségi szlovák nemzet tagjai és a kisebbségek érdekeit nem szabad szembe állítani az ország érdekeivel. A kedvezménytörvény vitáján túl a külügyminisztériumban milyen magyar vonatkozású konkrétumok említhetők az ön munkájával összefüggésben? – Az MKP általam kezdeményezte, hogy ingyenes vízumot adjunk ki Ukrajna és SzerbiaMontenegró állampolgárainak, úgy a hogy ezt Lengyelország és Magyarország már korábban is megtette. Az MKP ugyanis fontosnak tartja, hogy jó kapcsolatai legyenek az országnak a szomszédos Ukrajnával, de vonatkozik ez a másik országra is, többek között azért is, mert mindkét országban jelent ős a magyar nemzetiségű polgárok száma. Elégedettséggel nyugtáztuk, hogy javaslatunk megtételét követően a szlovák kormány azt végül is elfogadta. A konkrétumok között említhetem a szelmenci határátkelőhely megnyitását, amely a sajtóban elég nagy visszhang ot kapott, és a szimbolikus jelentősége valóban nagy, hiszen 70 évig vártak a kettészelt falu lakói arra, hogy végre átjárhassanak egymáshoz. Egy további forradalmi lépést is megtett Magyarország és Szlovákia diplomáciája, mikor megegyeztek, hogy mivel Szl ovákiának nincs Moldáviában nagykövetsége, ezért a magyar nagykövetségre küld egy diplomatát, aki majd a Szlovákiával kapcsolatos ügyeket intézi. Cserébe viszont ugyanezt a lehetőséget kapja Magyarország Fehéroroszországban, ahol szlovák nagykövetség működ ik, de magyar nem. Ennek bizalomépítő hatása is lehet Magyarország és Szlovákia diplomáciai viszonyában. Gondolom, nem csak a „magyar ügyek” megoldásába kapcsolódott be… – Természetesen számos egyéb feladatom is akadt. A külügyminisztériumon belül egy oly an területet kaptam meg, amellyel eddig korábban még senki sm foglalkozott. Ez pedig a fejlődő országok támogatásának a kérdése. Ez egyébként az Európai Uniós tagságunk velejárója is. Már korábban megtanultam, hogy az EU miképp működteti a strukturális ala pokat, gyakorlatilag ezeket az ismereteimet kamatoztattam e téren is, azzal a különbséggel, hogy most a pénzt mi küldtük külföldre. Ennek a programnak tavaly 160 millió korona volt a költségvetése, idén ez akár 220 millióra is emelkedhet. Támogattuk így pé ldául Szudánt, Kenyát és KözépÁzsiát is, de Szerbia és Montenegró is az általunk prioritást élvező országok közé került. Egy konkrét példa: nagyon örültem, hogy Galánta önkormányzata felvállalta, hogy egy ilyen projekten keresztül támogatja partnervárosát , Óbecsét, amelyben felefele arányban élnek szerbek és magyarok. A felajánlott pénzből két ártézi kutat újítottak fel, ezt a két polgármester jelenlétében néhány hete adtunk át, a nevük pedig Galánta 1, illetve Galánta 2 lett. Egyébként amerre csak járok, azt javaslom a polgármestereknek, hogy találjanak partnerközségeket az EUn kívül is , és igyekezzenek minél élénkebb kapcsolatot kiépíteni velük. Megéri, mert bárki is lesz a kormányrúdnál, a szlovák kormánynak ezt a programot folytatnia kell. De egész en más irányú elfoglaltságaim is voltak. Szinte havonta adódott, hogy nagyon sok külföldön bajba jutott állampolgáron kellett segítenünk. Köztük magyarok is voltak. És sok fiatal! Tapasztalataim alapján szeretném mindazok figyelmét felhívni, akik huzamosab b külföldi tartózkodásra, munkavállalásra szánták el magukat, előtte alaposan tájékozódjanak, legyenek óvatosak, mert nem biztos, hogy a valóság ugyanazt jelenti majd, mint amire például egy újsághirdetés alapján készülnek. Az utazással is vigyázni kell, v olt már példa, hogy valaki a csomagjában saját tudta nélkül kábítószer került, de előfordultak ingyenmunkára vagy prostitúcióra való
