Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-16
23 közösség nem képes másképp kitermelni azt az értelmiségi elitet, amelyik az otthon maradásra, a versenyképességre és egyáltalában egy megvalósítható j övőkép kialakítására tudja ezt a közösséget buzdítani, és biztosítani azt a hátteret, amely segítségével egy közösség hosszú távon fennmaradhat. – Mennyiben voltak hatékonyak a Brüsszelben járt erdélyi delegációk? – Nem voltak könnyű helyzetben azok, akik az erdélyi magyar egyetem, az ingatlanvisszajuttatás vagy az autonómia kérdéseiben igyekeztek teljesebb, valósághű képet festeni. Elsősorban azért, mert az intézményekben egy már kialakított képet kellett átalakítani, amin már nagyon nehéz változtatni. – Ezt a képet a román diplomácia alakította ki? – Biztos vagyok benne, hogy nagyrészt a román diplomaták és nagyrészt az RMDSZ – akkor is, amikor lépett, és akkor is, amikor passzív maradt. De e küldöttségek legalább másfajta híreket is hoztak. – Mindez vagy ennek akár egy kis része le fog csapódni az országjelentésben? – Már az előző országjelentés, illetve parlamenti jelentés előtt is megmozdult a civil társadalom, és rengeteg levél érkezett a képviselőkhöz és a bizottsághoz. De említhetem a mostani fontos levéláradatot is és a küldöttségi látogatásokat. Ezeket érzékeln ie kell az Európai Bizottságnak. Persze könnyebb azt mondania, hogy nincsenek európai normák a kisebbségvédelemre, nem lehet autonómiát megkövetelni, mert ez nem csatlakozási feltétel. Az lehet, hogy az autonómia intézménye nem az, de csatlakozási feltétel a koppenhágai kritériumok teljesítése, és azok között szerepel a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása. Márpedig ezt a bizottságnak figyelembe kell vennie. A jelentés ugyanis arról szól, hogy jelzi, melyek a problémák, és melyek azok a kérdések, amely ekben elmozdulás várható Bukaresttől. – Ön szerint Románia és Bulgária jövőre vagy 2008ban csatlakozhat? – Szerintem a bizottság és az Európai Tanács, de a parlament is 2007ben gondolkodik. Dátumot nem mondanak, de csak akkor kell mondjanak, ha az komoly ok miatt változna az eredetileg aláírt, 2007es dátumhoz képest. A tíz állam – köztük a nagyobbak – , amely még nem ratifikálta a csatlakozási szerződést, a mai jelentésre várt. Maga a ratifikáció elhúzódó folyamat lesz. – A Gyurcsánykormány jelezhette vo lna még az első országjelentés előtt, hogy gondja van vele, amiért nincs benne a kisebbségi kérdés? – A csatlakozási tárgyalások folyamán ügyes diplomáciával feltétlenül. Vagy pedig azzal a feltétellel ratifikálhatta volna a szerződést, hogy adott feltétel ek teljesülését várja el Bukaresttől. – Szocialista képviselőtársa, Dobolyi Alexandra mekkora diplomáciai bakot lőtt a múlt hétfői kolozsvári látogatásán? – Ott járt a Babes – Bolyai Egyetemen, ahol találkozott az egyetemi autonómiát ellenző rektorral és hel yettesével, viszont nem találkozott azokkal az oktatókkal, akik az önálló magyar karokat akarták, majd kiadott egy nyilatkozatot, hogy nagyon elégedett azzal, amit tapasztalt. Ezzel nagyon sokuk, sokunk többéves munkáját egy pillanat alatt megkérdőjelezte. vissza Minőségi változások a külpolitikában - Interjú Berényi József külügyi államtitkárral, az MKP képviselőjelöltjével Felvidék.ma Dátum: 20060516 05:05 Forrás: Szabad Újság Berényi József négy éve tölti be a külüg yminisztérium államtitkári tisztségét. A parlamenti választásokon 12es sorszámmal indul a Magyar Koalíció pártja választási listáján. A 39 éves politikussal az államigazgatásban eltöltött időszak tapasztalatairól és Szlovákia külpolitikai vonatkozású lehe tőségiről beszélgettünk – nem mellőzve természetesen a felvidéki magyarsággal kapcsolatos kérdéseket sem… Államtitkár úr, milyen lehetőségként értékelte azt, mikor négy évvel ezelőtt a Magyar Koalíció Pártja önt jelölte az őt illető külügyi államtitkári t isztségbe? – Nagy kihívásnak tartottam, hiszen én lettem az első szlovákiai magyar a külügyminisztérium államtitkári tisztségben. Erre ugyanis csak az MKP második kormányzati szerepvállalása során adódott mód. Ez minőségi változásnak is tekinthető a szlová kiai politikai életben. Amikor megkezdte külügyi államtitkári tevékenységet, éppen Magyarország és Szlovákia között egy nagyon komoly vita zajlott a magyarországi kedvezménytörvény érvényesítésének módjáról…
