Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-16
22 Kivárásra játszik az EU? Szeptemberre halasztja az Európai Bizottság egy hétfőn ismertté vált belső feljegyzés szerint aj ánlását arról, hogy Bulgária és Románia a jövő év első napján csatlakozhate az Európai Unióhoz, vagy életbe léptetik a két délkeleteurópai országgal kötött csatlakozási szerződés védzáradékát. Utóbbi egy évvel kitolja belépésüket. Olli Rehn, az Európai B izottság bővítési biztosa ma teszi közzé jelentését, amelyben véleményt mond arról, hogy Románia és Bulgária érette a 2007es csatlakozásra, s javaslatot is tesz a tagállamoknak a két ország felvételének időpontjára. Szófiának mindenekelőtt az igazságügy területén kell előrelépnie, azon belül is a korrupció elleni küzdelemben, valamint a szervezett bűnözés és a pénzmosás felszámolásában. Bukarest esetében különösen az uniós mezőgazdasági támogatások kezelése terén van még javítanivaló, a korrupció és a sze rvezett bűnözés kikerült a fekete ponttal jelölt területek közül. Mint arról szombaton beszámoltunk, lapunk birtokába jutott a Romániáról szóló negyvenoldalas jelentéstervezet nem hivatalos változata, ami valóban nem tesz említést semmilyen időpontról, min t ahogy a romániai magyarság helyzetéről sem. (MN) Mikor döntenek végleg arról, hogy Románia és Bulgária mikor csatlakozhat az unióhoz, és számítása szerint a kisebbségi kérdés szerepele az Európai Bizottság országjelentésében? – Románia és Bulgária csat lakozása most jutott végső fázisába. Mára ígérte az Európai Bizottság azt, hogy a csatlakozásra konkrét időpontot ad meg. Másrészt eligazítást ad arra, hogy érvényesíteni kívánjae a védzáradékokat. A csatlakozási időpontról azonban nem az Európai Bizottsá g, hanem az Európai Tanács dönt, jobban mondva a tagállamok. A jelenlegi állás szerint júliusban. A csatlakozási szerződést azonban még egy tucatnyi országnak ratifikálnia kell. Ezek az országok meg akarták várni a bizottság mai jelentését, az ezért is ért ékelődött fel annyira. A nagy kérdés, hogy a jelentés foglalkozike a romániai magyar kisebbség helyzetével. Ollie Rehn bővítési biztos viszont igencsak elhatárolódott attól, hogy a magyar kisebbség kérdésébe „belebonyolódjon”. A külügyi bizottságban által unk feltett kérdésekre azt a sablonos választ adta, hogy ameddig az RMDSZ kormányon van, addig ők e kérdésekre meg tudják találni a megoldást, továbbá a kisebbség helyzete nem csatlakozási feltétel. Ezért amikor két és fél hete a parlament teljes ülésén me ghallgattuk Rehn biztost, felszólalásomban kértem, hogy ezen országjelentésben szerepeljen az erdélyi magyarság helyzete. – Magyarország uniós csatlakozása óta azért küzdöttem Brüsszelben, hogy a romániai magyar kisebbség helyzete nagyobb figyelmet kapjon, egyáltalán, de ha lehet, feltételként bekerüljön az egymást követő jelentésekbe. Olyan közegben kellett harcolni ezért, amely e kérdésekre meglehetősen passzív és zárt, nem is szólva arról, hogy e területen semmiféle információnak nem volt birtokában. Két hete, rögtön a parlamenti vita után az Európai Néppárt delegációjával Bukarestbe utaztunk, ahol találkoztunk Basescu elnökkel, Tariceanu miniszterelnökkel is. Basescu a háromnegyed órás találkozóból negyven percet annak szentelt, hogy a kisebbségi kérdést a saját szája íze szerint kifejtse a román politikában szokatlan őszinteséggel. Amikor rákérdeztem egyes konkrétumokra, teljesen egyértelművé tette, hogy a kisebbségi törvény – amelyet az RMDSZ olyannyira vár – jelenlegi formájában, éppen a kulturális aut onómia elemei miatt, elfogadhatatlan számukra. Basescu azt is egyértelműen kijelentette, hogy Kolozsvárott nem lesz állami finanszírozású magyar egyetem, mert számára a most létező multikulturális Babes – Bolyai Egyetem a legjobb megoldás. Sőt maga azt is el mondta ezen a beszélgetésen, hogy igazából a különválasztott anyanyelvi iskoláknak sem látja értelmét, és ez sem vezet a megoldás felé, ugyanis azok elválasztanák a közösségeket, és nem pedig integrálnának. – Tárgyaltak az RMDSZszel is? – Igen, de Markó B éla nem ért rá, hanem Nagy Zsolttal, aki a kisebbségi törvényeket tudakoló kérdésekre azt válaszolta, hogy lehetnek kisebb problémák, de azokat az RMDSZ megoldja, ezeket belügyként kezeli. Visszatérve Rehn biztos megjegyzésére, az RMDSZ kormányzati szerepe tehát sajnos önmagában nem megoldása a kisebbségi kérdésnek. Ezt elmondtam a parlamentben is a Romániavitában. Most már látható, hogy a Brüszszelbe címzett levelek ezreiben is kifejezett, általunk is képviselt vágyak és az RMDSZ mondandója között egyre t átongóbb a szakadék. Az erdélyi közösségnek el kell gondolkodnia, hogy ezt a szakadékot hol és hogyan lehetne áthidalni. – És a Gyurcsánykormány? – Úgy érzem, hogy kihagyott lehetőségek voltak ebben a két évben elsősorban a magyar kormány részéről, ugyani s döntési helyzetben nem az Európai Parlament vagy a magyar Országgyűlés van, hanem a mindenkori budapesti kormány, amely ott hagyott ki helyzeteket, ahol csak tudott. Ha ez a vonat is anélkül megy el, hogy az erdélyi magyarság helyzetét komolyan vegyék Bu karestben és Brüsszelben, akkor ez a vonat sajnos jó időre elmegy. – Románia integrációja egyébként hosszú folyamat. Ha azt akarjuk, hogy az ország román lakosságával együtt ennek a magyar közösség is nyertese legyen, akkor azt kell elérnünk, hogy e kisebb ségben élő társadalom is tudjon élni a csatlakozás lehetőségével. De ehhez kell az intézményrendszer és egy olyan gondolkodás, amelynek révén képes beleszólni az őt érintő kérdésekbe. És ehhez kell az, hogy a fejlesztési pénzek valóban az erdélyi régiókba áramoljanak, mert azoknak különben nyomuk vész. Valamint azért kell az anyanyelvi felsőoktatás, mert ez a
