Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-11
26 A következő napok feladata az is, hogy a kormányprogram elfogadása után konzultáljunk az érintett határon túli magyar ve zetőkkel. Természetesen nem a sajtóból kell megtudniuk, hogy a kormány az új ciklus kezdetén milyen elemeket lát fontosnak, mit szeretne változtatni. Ide tartozik többek között a támogatáspolitika is. - A Szülőföld Alapra – mint a támogatáspolitika új ele mére – a jövőben is lehet számítani? Azt hiszem, hogy ez egy folytatható formája lehet a támogatási rendszernek. - Az elmúlt héten Sólyom László szakértői megbeszélést kezdeményezett a határon túli magyarok helyzetéről. Hogyan vélekedik erről a találkozó ról, illetve arról, hogy a köztársasági elnök ezúttal nem politikusokkal, hanem az egyes területek szakértőivel találkozott? A köztársasági elnök munkatársai tájékoztatást adtak a kormány részére a tanácskozásról előzőleg is, utólag is. Nem látok ebben ol yan elemet, amelyről azt mondhatnám, hogy zavarhatja a kormány törekvéseit. Az az eleme pedig külön korrekt, hogy az alkotmánymódosítást illetően az elnök úr felvállalta azt, amit korábban elkötelezettségét jelezve tett. A nyilvánosságnak elmondhattuk azt, hogy az első munkakoncepcióról a miniszterelnök tájékoztatta Sólyom Lászlót, s ő jelezte, hogy egy ilyen változtatást jónak tart. Ami a szakértők jelenlétét, a civil irányba való nyitást illeti, ezt önmagában üdvözölni lehet, azt, hogy a direkt politikai töltések, befolyások minél kisebb területen hassanak, ahol lehet, ettől mentesítsük a területet. Ez volt a kormánynak az utóbbi négy évben is a törekvése, ami sajnos kevés meghallgatásra talált. - Mindez azért is érdekes lehet, mert talán a többek által h alottnak tekintett Máért működőképességét, hatékonyságát is növelheti a szakértők jelenléte. Gondolom, ha most azt kérdezem, mi lesz az elkövetkezőkben a Magyar Állandó Értekezlettel, erre is az a válasz, hogy… …az lesz a válasz, hogy a program kialakítás a közben kell majd megtalálni a megoldást. El kellene kerülni a direkt politikai, direkt anyaországi politikai ütközések rávetítését a magyar – magyar kapcsolatrendszerre. Azt, hogy egyes határon túli szereplők a maguk álláspontját aszerint határozzák meg, h ogy a magyarországi pártok miként nyilvánulnak meg az illető kérdésről. Ezek nincsenek jótékony hatással a kapcsolatokra, s ezek a jelenségek meg is mutatkoztak az utóbbi másfél évben. Kiegészítheti a kapcsolatrendszert a Kárpátmedencei magyar képviselők fóruma, mely az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére jött létre. Ez keresett, s úgy tűnik, talált is terepet az együttműködésre. Ide tartozhat a civil irány is. Ugyanakkor semmi sem helyettesítheti a mindenkori magyar kormány és a határon túli politikai szereplők kapcsolatát. Hogy ezt hogyan és milyen módon lehet tovább építeni, miként lesz majd hatékony, erre kell koncentrálni. Ahol nézetazonosság van, azt kell erősíteni, ahol különbségek vannak, azokat is el lehet mondani, de adott esetben valamely néz eteltérés nem vezethet oda – az anyaországbeli aktuális politikai helyzet szerint – , hogy az bénítólag hasson a többi területre. Ezekbe a keretekbe kell elhelyezni a következő négy év stratégiai elképzeléseit. Én általában optimista vagyok, mindenesetre úg y indulunk neki, hogy folytassunk mindent, ami jó. Ahol pedig érzékelhetően változás után kiált valami, nézzük meg, hogy lehet működőképessé tenni. - Markó Béla a napokban jelezte, hogy mielőbb tárgyalni kíván az RMDSZ küldöttsége Budapesten Gyurcsány Fer enc miniszterelnökkel. Mikor kerülhet sorra ez a találkozó? Ahogyan eddig, most is megtaláljuk azt a legkedvezőbb időpontot, amikor a szükséges konzultáció megtörténjen mindazokkal, akik érintettek, így az RMDSZ vezetőivel is. Annak, hogy ez mikor követke zzen be, megvannak a megfelelő mechanizmusai, valamilyen formában meg fogjuk találni egymást még a kormányprogram véglegesítése előtt is. - A határon túli magyar ügyekről a pártok azt ígérték: ez nem lesz kampánytéma. Mikola úr kivételével többékevésbé b e is tartották a szavukat. Vane reális esély arra, hogy a soron következő ciklus idején ebben a témában visszatér, ha nem is a korábbi teljes konszenzus, de legalább a párbeszéd a fontos kérdésekben az ellenzék és a kormányoldal között?
