Reggeli Sajtófigyelő, 2006. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-05-11
27 Örömömre szolgál, hogy sikerült létrehozni azt a helyzetet, hogy a választási kampányt éppen csak megérintette a határon túliak kérdése, igaz, ebben nem a legnagyobb ellenzéki párt volt a leginkább visszafogott. Mikola úr ismert kijelentése ezt erősen érintette, ám örülök annak, hogy nem nőtte ki magát a választási kampány fő elemévé, mindennapi részévé. S hogy mi lesz később, az attól is függ, hogy a mai ellenzék milyen szerepet alakít ki. Ha a lehetséges egyetértések keresése politikájukban benne fog foglaltatni, akkor ra jtunk nem múlik majd, hogy egyetértésre is találjunk. Itt vannak máris az egyeztetések az önkormányzatiságról, a támogatáspolitikáról, de itt van az alkotmánymódosítás kérdése is. - Az új kabinetnek jelentős mértékben mérsékelnie kell az államháztartás h iányát. Mennyiben érintik majd az olcsóbb államot célzó intézkedések a határon túli támogatásokat? Azt nem tudom megmondani, milyen formában érinti majd a költségvetést, ezen belül a támogatásokat az a munka, amely most még folyamatban van. Érintetlenül n yilván nem fogja hagyni, s nem is hiszem, hogy ezt meg lehetne tenni. Eddig is arra törekedtünk, hogy ezt a területet ne érintsék jelentős mértékben a kiadáscsökkentő intézkedések, és ezután is ezen igyekszünk majd. De hogy ez pontosan mit jelent, arra mos t nem tudok választ adni. Nyilván a közalapítványok, illetve a Szülőföld Alap kollégiumainak már meghirdetett pályázatait nem érinti, ahogy a kedvezménytörvényt, az oktatásinevelési támogatásokat sem. Utóbbi törvényi kötelezettség is, a költségvetésben fe lülről nyitott keretként. vissza Időt kérnek maguknak az Európai Unió vezetői Népszava 2006. május 11. Szerző: Halmai Katalin Sem idén, sem jövőre nem lesz alkotmánya Európának, és kérdéses, hogy valaha föltámade halot taiból a Franciaországban és Hollandiában leszavazott szerződés. A tagállami vezetőknek eredetileg a júniusi csúcstalálkozón kellett volna előállniuk az egy éve tartó közös gondolkodás első eredményeivel. Ehelyett várhatóan általánosságokra szorítkoznak ma jd, és ha megfogadják az Európai Bizottság szerdán közzétett javaslatát, legföljebb egy "közös európai értékekről és vívmányokról szóló" nyilatkozat 2007es elfogadására vállalnak majd kötelezettséget. Az integráció hatékony működéséhez és az új tagállamok befogadásához szükséges intézményi reformokhoz egyelőre hozzá sem nyúlnak, az átalakítás menetrendjét leghamarabb jövőre állítják össze. Viszonylag nagy egyetértés övezi azt a tervet, hogy a nemzeti parlamenteket jobban vonják be a közösségi döntéshozatal ba, a képviselőtestületek a jövőben minden fontos brüsszeli előterjesztést véleményezhetnének. Angela Merkel német kancellár, aki tavaly még komoly terveket szőtt az alkotmányos szerződés fölélesztésére a januárban hivatalba lépő német EUelnökség alatt, egy minapi beszédében maga is korainak ítélte a következtetések levonását. A jelenlegi soros elnök, Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerint 2008 előtt bizonyosan nem várható az integráció sorsát meghatározó, átfogó reformterv elfogadása. Az unió továb bi bővítése a jóváhagyott menetrendet követi. José Manuel Barroso bizottsági elnök azt mondta: az általa vezetett testület nem halasztja el a döntést Bulgária és Románia tagfelvételéről, jövő kedden világosan meg fogja mondani a két csatlakozó országnak, h ogy mire számíthatnak. vissza Kihagyták a tanácsból Magyarországot - Csehország és Lengyelország is az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagja lett Népszava 2006. május 11. Megválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 47 tagj át. A testületben nem Magyarország nem képviseltetheti magát. A grémium a genfi székhelyű Emberi Jogi Bizottságot váltja fel, amelyet összetétele és döntési mechanizmusa miatt ért sok bírálat. Az Emberi Jogi Tanács feladata - amint azt neve is sugallja - az lesz, hogy felügyelje: a világ államaiban megtartják az emberi jogokat. A testület felállításánál nyugati államok közül Németország kapta a legtöbb, 154 voksot. Az államot Franciaország követte 150 szavazattal. Ezután NagyBritannia, Svájc, Hollandia, F innország és Kanada következett.
